Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
72 összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottság v éleményének kikérése után az Országgyűlés az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében." Ez a szabály, tisztelt képviselőtársaim, azt jelenti, ha van az Országgyűlésben egyetlenegy olyan képviselő, aki úgy go ndolja, hogy a miniszterelnök olyan tevékenységet folytat, amely hivatalához méltatlan, és erre - különösen a választások előtt - azért bizonyos esély megvan, és tesz egy írásbeli indítványt, akkor az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkoz ó bizottság véleményének kikérése után 30 napon belül köteles dönteni. Ha ez a szabály marad, ad absurdum előállhat az a helyzet, hogy naponta három ilyen indítvány, és az Országgyűlés mást sem fog csinálni az elkövetkezendő egy évben, mint összeférhetetle nségi ügyeket fog tárgyalni, nevezetesen a miniszterelnökkel kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket. Én ezt elmondtam már az általános vitában is, most teszek még egy kísérletet és még egyszer elmondom: én úgy gondolom, hogy egy ilyesfajta lehetőségnek a megadása egész egyszerűen méltatlan Magyarország mindenkori miniszterelnökéhez és megengedhetetlen, hogy ilyen lehetőséget hagyjunk benne a törvényben. Én ezért tisztelettel kérem a kormányt, gondolja meg az eddigi álláspontját. Ezt a javaslatot, képvisel őtársaim módosító indítványát az alkotmányügyi bizottság egyharmada sem támogatta és az előterjesztő képviselője sem értett vele egyet. Talán ezt az álláspontot felül kellene vizsgálni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szé pen. Megadom a szót Sebők János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kénytelen vagyok folytatni a múlt héten az alkotmányügyi bizottság ülésén megkezdett vitát, mert volt olyan módosító javaslatom, amelyre "nem" választ kaptam, és ezt természetesen indokolás nélkül nem fogadhatom el; de volt olyan módosító javaslatom, amelyre az adott választ akár jogszabály alapján, akár pedig észérvek alapján tudom cáfolni. Ehhez tartozik a 3. pont ala tt beadott módosító javaslatom, amely csatlakozik ahhoz, amit Kutrucz Katalin képviselő asszony már kifejtett a miniszterelnököt illetően. Én kivettem a minisztereket az összeférhetetlenségi döntés ügyében a köztársasági elnök kezéből, mégpedig azért, mert semmi nem indokolja, hogy ez a köztársasági elnök kezébe kerüljön. Ugyanis a miniszter semmiféle területen nincs kapcsolatban a köztársasági elnökkel, hiszen a köztársasági elnök nem kérhet fel senkit miniszteri tisztség betöltésére; nem javasolhat minisz teri tisztségre; nem nevezhet ki miniszteri tisztségre, hacsak nem miniszterelnöki ellenjegyzéssel történik a kinevezés; nem válthat le minisztert, hacsak az nem miniszterelnöki ellenjegyzéssel történik. Tehát mi az indoka, hogy a köztársasági kezébe adjuk ? Ez az egyik oldala az indoklásomban. A másik oldala pedig, hogy a minisztereink többsége országgyűlési képviselő. (20.20) Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyével pedig a Ház illetékes bizottsága foglalkozik, illetve a Ház köteles ezekben dönteni. De ha éppen ezt akarták, hogy a köztársasági elnök kezébe kerüljön ez a jogosítvány, akkor, amikor nemrégen tárgyaltuk a Házszabály módosítását, miért nem tették bele, hogy az országgyűlési képviselő miniszterekkel kapcsolatos jogosítványok is a köztársasági elnök kezébe kerüljenek. Én azért voltam kénytelen módosító javaslat megváltoztatását beadni, mert elfogadom, hogy a nem országgyűlési képviselők maradjanak a köztársasági elnök döntési jogkörében, de viszont az országgyűlési képviselő miniszt ereknek mindenféleképpen az Országgyűlés döntési jogkörébe kell kerülniük. Persze ez bonyolítja a helyzetet, csak azt nem tudom, hogy miért kell bonyolítani. Köszönöm.
