Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
61 képviselő hölgyek és urak azt az álláspontot képviselték, hogy ha az Alkotmánybíróság a Házszabály hiányosságait állap ította meg, és annak kiküszöbölését rendelte el, akkor ennek apropóján nem lehet az anomáliákat olyan módon megszüntetni, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezéseit változtatjuk meg. Azt hiszem, hogy ez az érvelés megalapozatlan. Szeretném a tisztelt Ház figyelmét felhívni arra, hogy a múlt év tavaszán hetekig folytattunk vitát az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslatról. Ennek a törvényjavaslatnak a vitája során arra az egybehangzó álláspontra jutottak a képviselőcsoportok - de egyetértésben az Alkotmánybíróság tagjaival is, legalábbis számos megnyilatkozásuk ezt bizonyította , hogy korrekt ügyrendi törvényt alkotni nem lehet mindaddig, amíg magának az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek a hézagosságát, belső ellentmondásait ne m küszöböljük ki, vagyis amíg egy korszerű, új, átfogó szabályozást nem alkot a tisztelt Ház az Alkotmánybíróság hatásköréről és működéséről. Múlt év őszén az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag arra kérte fel az Igazságügyi Minisztériumot, hogy az ügyrend i törvényjavaslat határozatlan időre történő elnapolása mellett a kormány dolgozza ki az egységes és új, átfogó alkotmánybírósági törvényjavaslatot. Az a véleményünk, hogy mivel ennek az új törvényjavaslatnak a koncepciója eleve azt célozta, hogy az előzet es normakontrollt csak nagyon szűk keretek között hagyjuk meg, ezt a feladatot most ebben az egy kérdésben el kell végezni. Az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely most lehetővé teszi, hogy 50 országgyűlési képviselő minden egyéb f eltételtől függetlenül bármely meghozott törvény esetében - pontosabban: zárószavazás előtt bármely törvény esetében - előzetes normakontrollt kérhet, ez nemcsak az én véleményem, hiszen az egyik ellenzéki képviselő úr fogalmazta meg a napisajtóban, hogy e z egy korlátlan obstrukciós lehetőséget biztosít az ellenzéknek. Ráadásul arra még senki nem mutatott rá, hogy ugyanabban az ügyben akár többször lehetne - ismételten, akár a végtelenségig - előzetes normakontrollt kérni. Ha az Alkotmánybíróság egyszer kif ogást talál egy törvény szövegében a megszavazott részletek tekintetében, akkor az annak kiküszöbölését célzó országgyűlési döntéssel szemben ismét lehetne előzetes normakontrollt kérni. Nyilván ezt a lehetőséget senki nem akarja fenntartani. Mi sem jellem zőbb, hogy senki nem kívánja fenntartani - mint ahogy most pár órával ezelőtt meggyőződtem róla : a Fidesz képviselőcsoportja részéről is benyújtottak módosító javaslatot arra nézve, hogy az előzetes normakontroll az 50 országgyűlési képviselőt ne illesse meg, vagyis képviselők ne kezdeményezhessenek előzetes normakontrollt. Ez a jog maradjon meg egyes módosító javaslatok szerint csak az Országgyűlésnek, mások szerint Országgyűlésnek és köztársasági elnöknek, de volt olyan elképzelés is, hogy akár a kormán ynak is legyen meg ez a lehetősége. Az SZDSZ képviselőcsoportja bármelyik megoldást tudja támogatni, szintén támogatja a módosítást, nevezetesen, hogy képviselők osbstrukciós lehetőséget teremtve ne élvezzenek jogosultságot ilyen eljárás kezdeményezésére. Erről többet nem is mondanék, mert az a véleményem, hogy az ellenzéki és a kormánypárti padsorokban egyaránt ez az elképzelés széles körű támogatást fog élvezni. Hangsúlyozom, az Alkotmánybíróság tisztelt elnöke is az elmúlt hat év folyamán több ízben jele zte, hogy ezt a kérdést újra kell szabályozni. A benyújtott törvényjavaslatnak az 1. §a arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, hogy az alkotmánybírák megbízása a törvényben írt 70. életév elérése esetén is csak akkor szűnjék meg, ha az utódját már megvá lasztották. A megoldással egyet tudnék érteni, és képviselőcsoportunk is egyet tudna érteni, azonban nem a benyújtott javaslat szerint. Ugyanis a benyújtott javaslat azt tartalmazza, hogy - szó szerint idézem : "az Alkotmánybíróság tagja mindaddig hivatal ban marad", amíg helyére az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagját meg nem választja. Ugyanakkor a hatályos törvény módosítással nem érintett 15. § (3) bekezdése egy kategorikus rendelkezést tartalmaz, miszerint az Alkotmánybíróság tagja 70. életévének betöltésekor nyugállományba vonul. Magyarán mondva, itt sokkal körültekintőbben kellene ezt a kérdést szabályozni, több rendelkezést kellene módosítani, világossá kellene tenni, hogy milyen a státusa a
