Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
60 szakmájából, a foglalkozásából esik ki. Ugyanakkor úgy közelítik meg ezt a 9 hónapot, hogy a katona kimehet a kiképzés után eltá vozásra, mintha kötelező lenne otthagyni a laktanyát, és hazazavarnák a katonát. Erről szó sincs, képviselőtársaim, mert dönthet úgy a katona, hogy bent marad a laktanyában, ha nem tud hazautazni. Természetesen ehhez meg kell találni a kiképzőtisztekkel kö zösen, illetve a katonáknak, hogy normális és tisztességes időtöltésre fordítsák ezt az időt, ne arra, amit Gyuricza képviselőtársam felvetett. Köszönöm szépen, és elnézést, hogy túlléptem az időt. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibo r) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. Folytatására és lezárására a jövő heti ülésünkön kerül sor. (19.20) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvé nyjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Soron következik az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/4328. számo n, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/4328/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársamnak adom meg a szót. Szólásra következik Dornbach Alajos képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. DOR NBACH ALAJOS (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot lényegében támogatjuk, de néhány módosítást mindenképpen indokoltnak tartunk. Köztudott, hogy a törvényjavaslat benyújtására az adott sürgős okot, hogy az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályos törvénynek és a Házszabálynak az alkotmánybírósági előzetes normakontrollra vonatkozó rendelkezését hiányosnak találta, és mulasztásos alkotmánysértésben marasztalta el az Országgyűlést. Elrendelte, hogy záros határidőn belül az Országgyűlés ezt a helyzetet szüntesse meg. Az Alkotmánybíróság kifogása döntően az volt, hogy házszabályi rendelkezés nem adott garanciálisan lehetőséget 50 országgyűlési képviselőnek arra, hogy előzetes normakontrollt eredményesen kezdeményezze n, még akkor sem, ha az Alkotmánybíróságról szóló törvényben írt feltételeknek az 50 képviselő indítványa megfelelne. Tehát a házszabályi garanciákat szükségesnek tartotta az Alkotmánybíróság, hogy amennyiben 50 országgyűlési képviselő kezdeményezi az eljá rást, akkor azt köteles legyen lefolytatni az Alkotmánybíróság, és ennek legyenek meg a garanciái. Ennek kapcsán azonban terítékre került egy évek óta, tulajdonképpen a parlamenti képviselőcsoportokat és a jogásztársadalmat, de magát az Alkotmánybíróságot is foglalkoztató kérdés, nevezetesen, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek az előzetes normakontrollra vonatkozó rendelkezései helytállóake, pontosabban: korszerűeke, megfelelneke az Alkotmánybíróság - eredetileg a törvényalkotó által megfogalma zni szándékolt - céljainak és rendeltetésének. Sok esetben napvilágot láttak alkotmánybírósági körökből is olyan vélemények, hogy az előzetes normakontroll intézményét jelentősen szűkíteni kell. Amikor az alkotmányügyi bizottságban a legutóbbi két ülésen e z szóba került - de itt a plenáris ülésen is, szenvedélyes vitát váltott ki ennek a gondolatnak egyáltalán a felvetése , egyes ellenzéki
