Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - JUHÁSZ FERENC (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PÓDA JENŐ (MDF):
57 napokban a Honvédelmi Minisztérium képviselői mintegy megajánlva a szerződéses katonáknak. Ezt később azért kellett 23 ezerre visszavenni és módosítani, mert a bent levők sem keresnek ennyit, és oly an elemi erejű volt vidéken a felháborodás a hivatásos állomány bizonyos köreiben, főleg tiszthelyettesi körben, ami lehetetlenné tette azt, hogy a 27 ezer forint nettó illetményt fenntarthassák, mert nyilvánvaló feszültségeket eredményezett volna. 23 ezer rel pedig éppen hogy csak az ország keleti részében lehet biztosítani azt, hogy szerződéses katonák bejöjjenek, jobb adottságú vagy gazdasági fejlettségű környezetben ez nem biztosítható. Tehát az új kiképzé si rendnek a technikai, anyagi és mindenekelőtt a személyi feltételei nem adottak, és ez nyilván ugyancsak adalék ahhoz, hogy miért nézzük ilyen problémásan a katonai szolgálati időnek ezt a bizonyos csökkentését. Az előbb Mécs elnök úr azt mondta, hogy mi nden probléma ellenére, a nehézségek áthidalásával, de mégis bele kell ebbe az átalakításba vágni, mert ezek után következményként - hogy is mondta? - "javulhat a kiképzés, intenzívebb lesz a munka, és összességében azért ez mégis eredményes lesz". Ebben s em lehetünk teljesen biztosak. Ma Magyarországon a honvédség nagyon különböző állapotban van egyes részeit tekintve. Van, ahol valójában intenzív munka folyik, és van ahol lényegét tekintve, tehát a kiképzés oldaláról közelítve a dolgot, semmilyen munka ne m folyik, magyarul: nincs kiképzés, őrzéssel, önadminisztrációval vannak elfoglalva a katonáink. Ehhez képest is lehet még hátrébb lépni, rövid távon legalábbis. Ha nem jól indul be ez a kiképzési rendszer - Szombathely, Tapolca, Kalocsa, Szabadszállás , túl sok a probléma, akkor annak a veszélyével is számolni kell, hogy az egy helyre koncentrált, összevont és problémával terhelt, kiképzetlen vagy félig kiképzett állományt fogjuk az egész országra szétosztani, hiszen ezeknek a kiképzőközpontoknak az indul ása azt is feltételezi, hogy máshol megszűnik az alapkiképzés, illetve a szakalapozó kiképzés. Tehát ha itt probléma van - és különösen az indulásnál, azt hiszem, sajnos nem lenne meglepő, ha problémák, komolyabb problémák is lennének , akkor ennek az egé sz országra kiható negatív következményeivel is számolni kell. És itt megint nem háborús hisztériáról van szó; utalok arra, amit Gyuricza képviselő úr mondott, az öt alkotmányos feladatból négy mindenesetre ide sorolható. Ezért mondom, hogy sokkal megalapo zottabban és sokkal előkészítettebben kellett volna ezt a kérdést végigvinni, mindenekelőtt onnan kezdve, hogy az elgondolás, a közép- és hosszú távú haderőreformra vonatkozó terv megfelelő vitában és megfelelő kidolgozással átalakuljon; csak persze azt a "veszélyt" rejtette volna magában, hogy a választásokig nem vezethető be ez a rövidebb szolgálati idő. Még egy rövid gondolat erejéig a honvédség átalakításával és az új vezérkari struktúrával kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni. Többször folytattunk már vitát itt a plenáris ülésen is ezzel kapcsolatban, és tudom, hogy képviselőtársaim nagy részét, az újságírókat vagy pláne a civil lakosságot nem nagyon érdekli vagy érinti ez a kérdés, hiszen nem kell tudniuk, nem is tudják, hogy pontosan ez mit takar , de egy dologra azért jó. Arra ez jó, hogy rávilágítsunk: amit a kormányzat meg akar csinálni, azt megcsinálja; amit nem akar, azt nem csinálja. Tehát nem fogadható el államtitkár úrnak az az érvelése, hogy nagyon alapos és körültekintő munkára van szüksé g; és hogy is mondta pontosan: az integrációra még nem kerülhet sor, mármint az új vezérkar honvédelmi minisztériumi integrációjára, mert nagyon sok jogi akadály van s egyebek. Igaz, de azokat a jogi akadályokat éppen ebben a menetben is le lehetett volna küzdeni, amiről most tárgyalunk. Tehát, ha úgy akarom, akkor valamit megcsinálok, ha úgy akarom, természetesen nem csinálom. Hogy ennek mi az oka, nem tudom megmondani, őszintén, hiszen ma már minden kormánypárti politikus is elismeri azt - ha nem is direk t módon, de indirekt módon feltétlenül , hogy nagy hibát követtek el 1994 őszén, amikor megtörték azt a folyamatot, amely rendkívül fontos lett volna a magyar védelemben mint szervezetben, a párhuzamosságok megszüntetése révén, ami a NATOintegrációnkat s zolgálta volna, költségmegtakarítással járt volna, és nem utolsósorban sokkal jobb feltételeket teremtett volna a civil ellenőrzéses irányításhoz. Tehát ezt a folyamatot megtörték
