Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
558 biztosítja az állam tulajdonosi eszközökkel a honvédelmi érdekek érvényesülését? Egynél sem! Csupa tiszta magáncég! Csak azért mondtam el ezt a példát, hogy érzékelhetővé tegyem: a honvédelmi érdekek meg általában az állami célok biztosításához általában és elvileg nincs szü kség arra, hogy ehhez az állam tulajdonos legyen. Megrendelésekkel és állami szabályozással lehet ezt biztosítani. Azt hallottuk az imént, hogy a magyar nép számára különösen fájdalmas, hogy az Országos Takarékpénztárnál 25 százalék plusz egy szavazatról a javaslat szerint egy szavazatelsőbbségi részvényre megy le az állami tőkerészesedés. Megkérdezném Torgyán Józsefet - ha nem távozott volna el azonnal, amint befejezte a felszólalását , miért fáj a magyar népnek az, ha az Országos Takarékpénztár mint kere skedelmi bank nem lesz 25 százalékban állami tulajdonú cég. Miért fájdalmas ez? Nekünk az a fontos, hogy ha betesszük a pénzünket az OTPbe, ott az biztonságban legyen és kamatot kapjunk utána, és ha hitelt akarunk felvenni az OTPtől vagy bármely keresked elmi banktól, akkor azt előnyös feltételek mellett gyorsan megkapjuk. Hogy ez a cég milyen tulajdonban van, ebből a szempontból közömbös a magyar polgár számára. A kereskedelmi bankok nem szoktak állami tulajdonban lenni! Ahol még ott voltak, ott általában eladják és privatizálják őket. Szeretném, ha valamikor választ kapnék arra a kérdésre - ha majd jelen lesz Torgyán képviselőtársunk , hogy miért fáj a magyar népnek, ha a magyar bankok magánbankokká válnak. Azt gondolom tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvényjavaslatnak azzal a törekvésével, hogy ahol csak lehet, csökkenjen a tartós állami tulajdonú rész, csak egyetérteni lehet, a gazdasági racionalitás egyértelműen ezt kínálja. Szívesen hallanék racionális érveket azoktól, akik ezt ellenzik, hog y miért, de eddig - se a tegnapi vitában, sem ma - ilyet nem hallottam. Azt is szeretném hozzátenni, nem lévén agrárszakértő és a dolog állami gazdasági részével nem akarok foglalkozni, de azért ott sem igaz az a feltételezés, hogy ha az állam valamit ott akar csinálni, akkor azt tulajdonosként kell csinálnia. Egyetlenegy kérdéssel szeretnék még foglalkozni - ami tegnap a legnagyobb vitákat váltotta ki , az úgynevezett aranyrészvény kérdésével, a szavazatelsőbbségi részvénnyel. Gondoljuk végig, tisztelt ké pviselőtársaim, akiknek kételyeik voltak ezzel kapcsolatban, hogy mit is jelent ez! De mielőtt végiggondolnánk, egy dologban egyet kell értenem a bírálatokkal. Azzal egyetértek, hogy a jogalkotásnak az a normális módja, előbb a társasági törvény tisztázza rendesen, hogy ez mit jelent, tehát mit jelent az, hogy a részvénytársaságnál van szavazatelsőbbségi jog; és ha ezt tisztázta, akkor a privatizációs törvény - ha vannak annak olyan szabályai, hogy bizonyos társaságoknál ilyen szavazatelsőbbségi részvényt e lőír - azt mondja meg, hivatkozva a társasági törvényre. Én ezzel egyetértek. Egyetértek azzal az elvvel, amit tömören úgy lehet megfogalmazni, hogy nekünk nem egyszerűen jogszabályokat kell alkotni, hanem jogrendet kell kiépíteni, és a jogrend kiépítéséhe z a jogalkotásnak egy logikus, tiszta menete tartozna hozzá. Ezzel egyetértek. Az is igaz, hogy a jelenlegi hatályos társasági törvény csak egy olyan általános megfogalmazást tartalmaz 234. §ának (2) bekezdésében, hogy törvény vagy felhatalmazás alapján a z alapszabály eltérő tagsági jogokat biztosító részvények kibocsátását is elrendelheti - ugyanis ezt csinálja ez a törvény. Jobb lenne, ha már meglenne az új társasági törvény, aminek a tervezete már a kormány tájékán van valahol, és az tartalmazza ennek e gy világosabb meghatározását, és akkor az egész eljárás tiszta lenne. De miután az új társasági törvény még nincs meg, és nem vagyok biztos benne, hogy ebben a naptári évben meglesz, a privatizáció folytatásához viszont erre a szabályozásra szükség van, ez t a szépséghibás megoldást - ami azonban egy hasznos megoldás - nyugodtan elfogadhatjuk. S most túl ezen a jogalkotáselvi kitérőn, rátérnék arra, mit is jelent az, amit a törvény a szavazatelsőbbségi részvénnyel kapcsolatban mond. A törvény célja az, hogy ott, ahol azért, mert a jelenlevők többsége kívánatosnak tartja - például az OTPnél vagy a gáztársaságoknál , tulajdonosi alapú állami befolyás a jövőben is legyen. Én például nem ragaszkodnék ehhez, tehát elfogadhatónak tartanám, hogy az OTPnél nullára menjen le az állami részesedés, de tudom, hogy a jelenlevők
