Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
559 többségének a szíve fájna - mint ahogy ezt sokan megfogalmazták tegnap is meg ma is , tehát valami tulajdonosi állami befolyást akarnak. (20.00) Az a kérdés, hogy ahhoz, hogy az államnak ez a tu lajdonosi befolyása meglegyen, meg kelle tartani a többségi állami tulajdont - tehát nem egyszerűen 25 százalék plusz 1et, hanem 50 százalék plusz 1et , vagy sem. Az előző kormány legnagyobb privatizációja, a Matáv privatizációja úgy nézett ki, hogy ki sebbségi tőkerészt adott el az akkori kormány, és ehhez többségi jogokat biztosított az új külföldi tulajdonosnak. Tehát ott a magyar államnak kevesebb joga volt, mint amennyi tőkerészesedése. Nagyon szükség volt erre a megoldásra, és hasonló esetek azóta is voltak, de ez volt a lényege. Ez a megoldás, amit a kormány javasol, ennek a fordítottja: a külföldi tulajdonosnak nagyobb tőkerészesedése van, tehát több pénzt kell betennie, nagyobb kockázatot vállal az esetleges veszteségből, és nagyobb részt kell vá llalnia a jövőbeni fejlesztésekből, mint amennyi beleszólása van, mert a magyar államnak egyetlenegy részvény mellett egy vétójogszerű részesedése marad a döntésekben. Azt gondolom, azoknak a képviselőtársainknak, akik nem lelkesednek igazán a kormány radi kális privatizációs politikájáért, lelkesedniük kellene ezért a megoldásért. Akik szeretik az állam tulajdonosi szerepvállalását - én nem tartozom közéjük , azoknak lelkesedniük kellene azért, hogy ez a kormány nem azt csinálja, amit az előző kormány, hog y több jogot ad oda a külföldinek, mint amennyi pénzt kér tőlük, hanem az ellenkezőjét: kevesebb jogot ad oda, több jogot tart meg az államnál, mint amennyi pénzzel az állam benne marad az üzletben. Ezért lelkesedniük kellene azoknak, akik kritizálják a ko rmány privatizációs politikáját. Mert mit is jelent tulajdonképpen a törvénynek az a rendelkezése, hogy azoknál a társaságoknál, ahol 1 százalékos szavazatelsőbbségi részvény az állam részesedése, ezt előírja? Ez annyit jelent, hogy a privatizáció folyamat ában arra kötelezi az állami privatizációs és vagyonügynökséget, hogy olyan szerződést kössön az új tulajdonossal, hogy az új társaság alapszabályában benne lesznek az államnak ezek a jogai az egy részvény alapján. Ez nem ellentétes a hatályos törvényekkel , és nem ellentétes szerintem semmilyen értelemben az alkotmánnyal sem, mert hiszen a törvény lehetővé tesz olyan alapszabályt, ahol egyes részvényekhez bizonyos különleges jogok tapadnak. Tehát a szavazatelsőbbségi részvényt lehetővé teszi a hatályos társ asági törvény is, csak a törvény révén a parlament nem bízza az ÁPV Rt. szabad belátására, hogy milyen szerződést fog kötni a privatizáció során, hanem kötelezi az ÁPV Rt.t, hogy olyan szerződést kössön, ahol ezeket a jogokat kiköti egy részvénnyel az áll am számára. Ismétlem, azoknak, akiknek fontos az állam tulajdonosi részesedése, örülniük kellene, hogy a törvény ilyesmit tartalmaz. Azt gondolom tehát, hogy a privatizáció előrehaladtával ez egy hatékony, jó és üdvözlendő eszkö ze annak, hogy a maradék, még ma is szükségesnek tartott tulajdonosi befolyást, kompetenciát az állam megőrizze, és közben minél több tőkét, hazai és külföldi magántőkét vonjunk be a gazdaság, a bankszektor, az ipar, a mezőgazdaság, a gázszolgáltatók, az e nergetikai vállalatok fejlesztésébe. Ez az oka annak, tisztelt képviselőtársaim, hogy én a magam részéről és a Szabad Demokraták Szövetsége támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, ennek a listára vonatkozó részét, meg a szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó részét. Csak függelékként jegyzem meg, hogy ott viszont, ahol a törvényjavaslat eltér a saját elveitől, ahol szerintünk indokolatlanul megemel állami részesedést, például a KopintDatorg esetében, ami egy állami kutatóintézet, egy gazdaságkutató intézet, a négy gazdaságkutató intézet egyike - a többi teljesen magánszektor, magántulajdonú , ennél az egynél eddig is volt egy állami tulajdon, és még föl is akarják emelni. Tessék mondani, miért? Vane ennek valami racionális oka? Szerintem semmilyen racionális oka nincsen, ellentétes a versenysemlegességgel.
