Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
557 tulajdonosként is van befolyása. Mert az államnak nagyon sok más módon is van befolyása. Például az energetikai vállalatok árszabását az állam az árak szabályozásával is tudja befolyásolni, és alapjában véve úgy befolyásolja, tehát törvényekkel, egyéb szabályozásokkal; de emellett, ha a tulajdonában van, például 100 százalékos tulajdonában van egy vállalat, akkor rá is parancsolhat az állam, mint a társaság 100 százalékos vagy többségi tulajdonosa, rá tud parancsolni, hogy mit szabad csinálni egy vállalatnak. (19.50) Ha nem többségi tulajdonos, akkor nem parancsolhat rá. Ez az egyik dolog. A másik dolog, hogy ha ő a tulajdonos, akkor a személyi döntéseket is ő hozza. Tehát ha például állami tulajdonban van egy vállalat, akkor oda helyezhet egy országgyűlési képviselőt felügyelőbizottsági tagnak, hacsak nincs összeférh etetlenségi törvény. Most már van, úgyhogy országgyűlési képviselőt már nem helyezhet oda, de bárki mást oda helyezhet. Ha nem állami tulajdonú a vállalat, akkor nem ő befolyásolja a döntéseket. A harmadik dolog viszont - és ezt se felejtsük el , ha állam i tulajdonban van a vállalat, az azt jelenti, hogy az államé a nyereség, de azt is jelenti, hogy az államé a teher. Amilyen mértékben az állam tulajdona a vállalat, olyan mértékben az állam pénzéből, a költségvetésből, az adófizetők pénzéből kell finanszír ozni a vállalat fejlesztését, adott esetben a vállalat veszteségeit. Ha magántulajdonban van és amilyen mértékben magántulajdonban van a vállalat, olyan mértékben nem az államnak, nem az adófizetőknek kell fedezni a veszteséget, nem az adófizetők pénzéből kell a fejlesztéseket biztosítani, hanem az új magántulajdonos pénzéből. Erről szól tulajdonképpen az egész privatizációs folyamat, hogy az állam, a költségvetés, az adófizetők megszabaduljanak ettől a kockázattól, ettől a felelősségtől, ezektől a terhektő l. Mit jelent az a döntés, hogy csökkentjük a kötelező állami részesedést ezekben a társaságokban? Azt jelenti, hogy tehermentesítjük az államot, a költségvetést, az adófizetőket azoknak a vállalatoknak a fejlesztési terheitől, esetleges veszteségterheitől , amelyeknél az állami részesedést csökkentjük. Éppen ezért azt gondolom - és kilenctíz évvel ezelőtt minden jelenlegi párt programjában az volt , hogy magántulajdonon alapuló piacgazdaság kell, és mindenki egyetértett azzal, hogy privatizálni kell az ál lam vállalkozói vagyonát. Ez a kormány nem tesz mást, mint ezt. Amikor 1995ben először megszületett a privatizációs törvény, akkor volt egy listánk, egyfajta elképzelésünk arról, hogy hol maradjon tartós tulajdon, és most, hogy a privatizáció előrehaladt, másfél év után azt mondjuk, ez az előrehaladás lehetővé teszi, hogy tovább szűkítsük az állami tulajdont. Szerintem azt kell indokolni, ha valahol valamilyen meggondolásból mégis fenn akarjuk tartani az állami tulajdont, és nem azt, hogy miért csökkentjük az állami tulajdon részesedését. Hadd hozzak erre egy példát, amivel világossá teszem ezt a gondolatot. Van egy apró pontja ennek a javaslatnak, ahol emelni akarja az állami tulajdonrészt, amivel én nem is értek egyet, és módosító javaslatot is teszek, ho gy ez ne legyen benne. Azt mondja ez a javaslat a listában, hogy három kis hadiipari vállalatot, az MM Speciális Rt.t, a FÉGARMY Fegyvergyártó Kft.t és az MFS Magyar Lőszergyártó Kft.t, amely eddig nem szerepelt a listán, most behozza 50 százalék plusz egy szavazattal, és ezt azzal indokolja az előterjesztés készítője, hogy a társaság besorolását a honvédelmi érdekek érvényesíthetőségének biztosítása indokolja. Tegyük fel magunkban a kérdést: tényleg? A honvédelmi érdek azt indokolja, hogy egy magyar kis hadiipari cég állami tulajdonban legyen? Tényleg a tulajdon eszközeivel kell ezt biztosítani? Valamennyien tudjuk, hogy Magyarország vadászrepülőgépek vásárlására készül. Ezeket a vadászrepülőgépeket a világ négy legnagyobb vadászrepülőgépgyártójának val amelyikétől készül megvenni - ha megteszi - a magyar kormány. Ez a négy vezető repülőgépgyártó cég: két amerikai, a Lockheed és a McDonald Douglas, egy francia, a Mirage repülőgépeket gyártó Dassault cég, és egy svéd, a Wallenbergcsoport. Az amerikai cége k nyilván az amerikai honvédelmi érdekeket biztosítják, a francia cégnél, a Dassaultnál a francia honvédelem érdekeit kell valahogy biztosítani, a svéd cégnél pedig a svéd honvédelem érdekeit. És mit gondolnak, a négy cég közül hánynál
