Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
536 Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Régi adósságát törleszti a törvényhozás, amikor záró szakaszában dönt a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat módosító indítványairól. A törvényjavaslatho z a vita során közel hetven módosító indítvány érkezett. Ezek közül a kormány harmincegyet támogatott. Hozzá kell tegyem, hogy nemcsak olyan módosító indítványokról van szó, amelyek szövegezési, technikai tartalmat vagy célt fejeztek ki, hanem olyan módosí tó indítványokat is támogatott szép számban a kormány, amelyek koncepcionális jellegűek voltak. Éppen ennek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy ezt is mérlegelve támogassa a kormány által támogatott módosító indítványokat. Több módosító indítvány fogalmaz ódott meg a törvény hatálya alá tartozó állami vezetők összeférhetetlensége kapcsán. Többen kezdeményezték és hangsúlyozták, hogy szükségtelen az összeférhetetlenségi eljárás, mert hagyományos közjogi eszközök is elegendőek a megfelelő jogkövetkezmények le vonásához. Változatlanul az az álláspontunk, hogy differenciáltabban kell megkülönböztetni a megbízatás megszűnését eredményező jogcímeket, abból kiindulva, hogy azok vajon visszavezethetőke vagy sem a tisztséget betöltők önhibájára, s ennek a differenciá lt megközelítésnek kell a következményeit érvényesíteni más tekintetben. Az összeférhetetlenség kapcsán megfogalmazódott olyan módosító indítvány, miszerint a miniszter, illetőleg a helyettes államtitkár esetében az összeférhetetlenséget az Országgyűlés mo ndja ki a köztársasági elnök helyett. Ez nem illeszthető bele abba a rendszerbe, amely a köztársasági elnök kinevezését és felmentési jogát tartalmazza, ami egyértelműen a miniszterelnök kezdeményezésén alapul. Többen felvetették és több ízben elhangzott a vita során, hogy az összeférhetetlenségi okok, a miniszterelnök esetében az ehhez fűződő kezdeményezés lehetősége alaptalan vádaskodásra, rágalmakra adhat lehetőséget, és ez egy olyan parlamenti helyzetet teremthet, amelyben az országgyűlési képviselők vi sszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. Elvileg fennáll ennek a veszélye. Ugyanakkor a javaslat olyan szűrőrendszert tartalmaz, miszerint az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának véleménye alapján kerülhet csak az Országgyűlés elé az ilyen kezdeményezés. Többen ellenérzésüket fejezték ki a tekintetben, hogy a nem országgyűlési képviselő kormánytagokat is megillesse a mentelmi jog. A jogszabályelőkészítő eredeti szándéka az volt, hogy a nem képviselő kormánytagokat is meg kell véden i az indokolatlan politikai motivációkkal szemben, aminek elsősorban a magánvádas bűncselekményekkel kapcsolatos eljárás folyamán lehetett volna jelentősége. A vitában elhangzottakat értékelve, azokat mérlegelve, a kormány úgy döntött, hogy az elhagyásra v onatkozó módosító indítványokat támogatni tudja. Több módosító indítvány foglalkozott a miniszter helyettesítésével. Éppen ezek alapján a helyettesítés rendszerét az eredeti javaslathoz viszonyítottan egyszerűbb formában tartalmazza a módosító indítvány, a melyet a kormány támogatott. Elfogadtuk azt a módosító indítványt is, amely szerint a minisztert egyes esetekben a megfelelő politikai, illetve szakmai vezető ellenjegyzése mellett ne a kijelölt más miniszter, hanem a politikai államtitkár helyettesítse a jogszabály kiadásában. Hasonlóképpen kritikus pontja volt a javaslatnak és egy régi megoldatlan problémája a magyar közjogi berendezkedésnek - éppen a miniszterelnöki sajátos közjogi pozícióból következően , hogy miként érvényesíthető az egyes miniszterek kel szemben a parlament felelősségre vonása, illetőleg hogyan érvényesíthető a miniszterek parlamenttel szembeni felelőssége. A javaslat, amelyet előterjesztettünk, álláspontunk szerint jogilag korrekt leírását adja a felelősség érvényesítésének, azonban m égis olyan aggályok hangzottak el, amelyeket mérlegelve be kellett látnunk, hogy e tekintetben nem sikerült megnyugtató megoldást találnunk, tehát ettől a javaslattól elálltunk.
