Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
533 Ezek tehát a valódi és az igazi motívumok, és ezek a tényleges céljai az alkotmánymódosításnak. Tisztelt Ház! Az egyes tárgykörökkel kapcsolatosan kialakult véleményekhez mindössze annyit szeretnék elmondani - nem túlságosan terjedelmesen , hogy a képviselői összeférhetetlenség ka pcsán lényeges ellenvélemény nem alakult ki. Ugyanakkor a népszavazás tárgyköre tekintetében általánosan vitatta a FideszMagyar Polgári Párt annak szükségességét, hogy a népszavazás ilyen részletes szabályozással kerüljön be az alkotmány hatályos szövegéb e, hogy a tárgykör legfontosabb elemei részei legyenek az alkotmánynak. Elegendőnek minősítették vagy tekintették azt, ha a népszavazásról megszületendő új törvény részletezi a szabályokat. Ezzel szemben az állá spontom az, hogy semmiképpen sem elegendő, ha a népszavazás - mint a közvetlen demokrácia intézménye - olyan alkotmányos háttérrel rendelkezik, mint a hatályos alkotmány, amelyben csak arra történik utalás, hogy az Országgyűlésnek kétharmados törvényben ke ll szabályozni a népszavazás intézményét, hiszen a népszavazás - mint a demokrácia egyik formája - részleteiben is alkotmányos szabályozást igényel. A népszavazásra vonatkozó alkotmányos szabályozás tartalmát illetően is elhangzottak aggályok, amelyek első sorban abban fogalmazódtak meg, hogy mindaz, amit az alkotmánymódosítás a népszavazással kapcsolatban rögzít, szöges ellentétben áll, vagy nem egyezik meg az Országgyűlés által már korábban elfogadott alkotmánykoncepcióval. Ha tényszerűen összevetjük ezt a z állítást a szabályozás tartalmával, akkor kiderül, tisztelt Ház, hogy ez nem így van. Az alkotmánymódosítás rögzíti és meghatározza a népszavazás fajtáit, a kezdeményezők körét, a tiltott tárgyak jegyzékét, az érvényesség kritériumait, és ez teljes összh angban van az alkotmánykoncepcióban foglaltakkal. Vitatták képviselőtársaink közül néhányan azt, hogy a népszavazás kezdeményezése és a népszavazás - mint a közvetlen demokrácia intézménye - nem egyeztethető össze azzal, hogy a népszavazásra irányuló kezde ményezési jog az állami vezetők közül megilleti a köztársasági elnököt, illetőleg a kormányt és a meghatározott számú országgyűlési képviselőt. Az az álláspontom, tisztelt Ház, hogy a népszavazás az állampolgárok közvetlen demokratikus véleménynyilvánítása , ennek lényegén az sem változtat, hogy adott esetben ki a népszavazás kezdeményezője. És hasonlóképpen a tiltott tárgyak tekintetében is - amelyeket teljesen célszerűen és ésszerűen tartalmaz a javaslat - mintegy 10 tárgyat sorol fel, amelyekkel kapcsolat osan most már alkotmányos szinten tilalmazza majd, amennyiben az Országgyűlés ezt elfogadja, a hatályos alkotmány a népszavazás kezdeményezését. Ez egybevág a nemzetközi gyakorlattal, és hasonlóképpen nem ellentétes az alkotmánykoncepcióban elfogadottakkal . Támogatta a kormány, tisztelt képviselőtársaim, azt a módosító indítványt, amely nagyon helyesen az országos népszavazáshoz, illetőleg népi kezdeményezéshez szükséges aláírásokat meghatározott időn belül rendeli el összegyűjteni. A következő témakörben a kormánytagokat illetően csak arra szeretnék utalni, hogy itt egy félreértés következtében alakulhatott ki ellenvélemény; az alkotmánymódosítás nem ügyvezető kormányról szól - ez a hatályos alkotmányban szerepel , hanem az ügyvezető miniszterelnök helyzet ét kívánja szabályozni. (17.50) A legtöbb ellenvélemény, tisztelt képviselőtársaim, az igazságszolgáltatási reformcsomaghoz fűződő alkotmánymódosítási javaslatokhoz kapcsolódott, és ezen ellenvélemények praktikus oldalait és érvelését leszámítva, az ellenv élemények, a kritikák elsősorban arra a gondolatra fűződtek fel és ahhoz kapcsolódtak, hogy sem az igazságszolgáltatási tanács, sem a négyszintű bírósági rendszer nem felel meg az alkotmánykoncepciónak - amire érvényes országgyűlési határozatunk van , ame ly ezt nem tartalmazza. Valóban: az országos igazságszolgáltatási tanács mint intézmény, expressis verbis nincs benne az alkotmánykoncepcióban. Ugyanakkor az alkotmány koncepciója tartalmazza és rögzíti azt az elvet,
