Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
534 hogy a bírósági szervezetet illetően ki fejezésre kell juttatni a bírói hatalom önálló jellegét. Ezzel az elvi, alkotmányos megállapítással teljes egészében összhangban van az országos igazságszolgáltatási tanács felállítása, abból a megközelítésből kiindulva, hogy a bírói hatalmi ág a másik két hatalmi ághoz viszonyítva semleges, állandó és politikailag nem színezett, és éppen ennek az önállóságnak a biztosítását képes maradéktalanul megteremteni az országos igazságszolgáltatási tanács létrehozatala. Álláspontom szerint nem tűnik megalapozottnak az az aggodalom sem, amely szintén elhangzott képviselői hozzászólásban, hogy a bírói hatalom az országos igazságszolgáltatási tanács létrehozásával mindenféle kontroll nélküli hatalommá alakul át, és az ebből származó veszélyeket írta le a hozzászóló. A bírák változatlanul és konzekvensen a törvénynek vannak és lesznek alárendelve. Ezen túlmenően a tanácsban nem csupán a bírák képviselői vesznek részt, hanem részt vesznek a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom képviselői is, és garanciális elemként értékelhető az a változatlan tény is, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke tájékoztatja az Országgyűlést, és a Legfelsőbb Bíróság elnökét változatlanul az Országgyűlés választja meg. A négyszintű bírósági szervezet létrehozatalával kapcsolatosan szintén hason ló aggályok fogalmazódtak meg, hogy ez ellentmondásban van az alkotmánykoncepcióval. Ez nincs így, mert az alkotmánykoncepció csak azt rögzíti, hogy a bírósági rendszert, a bírósági szervezet különböző szintjeit törvényben kell szabályozni; ezen túlmenően ehhez fűződően nem tartalmaz más rendelkezést. A vita középpontjában nagyon sok hozzászóló foglalkozott azzal, hogy vajon a jogorvoslati rendszer egyszerűsítése mennyiben jelent alkotmányos garanciális veszélyeket, mennyiben jelent ez az egyszerűsítés alko tmányos szempontból problémákat. Az az álláspontunk, hogy miután az igazságszolgáltatással kapcsolatban többször is kifejezésre került és az alkotmánykoncepció alkotmányos alapjogként rögzíti a tisztességes és ésszerű határidőn belüli bírósági eljáráshoz v aló jogot, ez egy nagyon fontos fejlődés, nagyon fontos lépés a bírósággal kapcsolatos alkotmányos alapelvek továbbfejlesztésében. Ugyanakkor mint alkotmányos alapjog, ez a jog sem abszolút értelmű és nem korlátozhatatlan. Korlátozhatóak az alkotmányban bi ztosított jogok, de ennek a korlátozásnak ésszerűnek, célszerűen és arányosan kell lennie a kiváltandó céllal vagy ehhez a célhoz viszonyítottan. Amennyiben ezen követelményeknek megfelel a jogorvoslati rendszer egyszerűsítése és korszerűsítése, annyiban a lkotmányos megoldások születnek. És meggyőződésem, hogy a beterjesztett, az igazságszolgáltatási reform vitájában megvitatott törvényjavaslatok ilyen jellegűek. Végezetül szeretnék szólni arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy a menekültüggyel kapcsolatos alkotmánymódosítás tekintetében is több aggály, kritika hangzott el. Képviselőtársaim egyrészről kifejtették és - hogy mondjam... - kissé prózaian úgy fogalmaztak, hogy ne lihegjük túl - elnézést a kifejezésért, idézet a hozzászólásból - a menekültügy alko tmányos szabályozását, a genfi egyezménnyel való összhangba hozást, a földrajzi kritériumoktól történő eltekintést. Ezzel a megoldással vagy ezzel a törekvéssel elvileg teljes egészében egyet lehet érteni, és azt hiszem, hogy ez a mértéktartás jellemzi maj d a szabályozást, amiről egyébként a parlamenti pártok részletes egyeztetési lehetőséget kaptak az illetékes Belügyminisztériumtól. Másrészről elhangzott az a vélemény is, hogy változatlanul fenn kellene tartani a nyelvi okokból történő menekülti státus to vábbi biztosítását, amely álláspontunk szerint eredeti céljaihoz képest időközben túlhaladottá válhatott, hiszen az 1993ban elfogadott állampolgársági törvény ezekre a problémákra, melyek elsősorban a környező országokban élő magyarokkal kapcsolatosan kel etkezhettek vagy keletkezhetnek, sokkal rugalmasabb és teljesebb értékű garanciát és jogi védelmet biztosít. Végezetül, tisztelt Ház, szeretnék reagálni arra a javaslatra, amely azt kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök határidőn belül a választáson győ ztes párt miniszterelnökjelöltjét javasolja miniszterelnöknek. Ezzel a javaslattal nem ért egyet a kormány és nem támogatja ezt a javaslatot,
