Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETHY ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
528 módosításáról szóló tö rvényjavaslat záróvitája és zárószavazása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvény javaslat záróvitája és zárószavazása . Az előterjesztést T/3482. számon, az egységes javaslatot pedig T/3482/9. számon kapták kézhez képviselőtársaim. A Házszabály 107. §a (1) bekezdése alapján az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatot nyújtott be és erről ajánlást készített T/3482/11. számon. Az alkotmányügyi bizottság javaslatát Szigethy István képviselő úr, a bizottság tagja indokolja. Megadom a szót. DR. SZIGETHY ISTVÁN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt O rszággyűlés! Az alkotmányügyi bizottság elé három olyan javaslat került, amely a múlt héten megszavazott módosító indítványok kapcsán a zárószavazás előtti vitában szükségesnek látszott, hogy megvitatásra kerüljön. A három javaslatból az alkotmányügyi bizo ttság végül egyet terjesztett az Országgyűlés elé; a másik kettő nem kapta meg azt a szükséges szavazatszámot, amely az alkotmányügyi bizottság előterjesztéséhez szükséges lett volna. Az alkotmányügyi bizottság által támogatott javaslat egy szövegpontosító megfogalmazás: a "jogosító" szó helyére a "jogerős" szót illeszti, ami önmagában nem lényeges változtatás nyilvánvalóan. Azonban a záróvita előtt az alkotmányügyi bizottságban lezajlott vita másik két elemével is kénytelenek vagyunk foglalkozni, hiszen ez ek lényeges kérdést érintenek. Önmagában a törvényjavaslat, amely ombudsmani kezdeményezésre három képviselő által előterjesztetten került az Országgyűlés elé, egy régi akut kérdést, a kényszerbérletek felszámolását kívánta elősegíteni. A konkrét oka az vo lt, hogy 1993ban a lakástörvénynél nem szavazott meg az Országgyűlés szankciót arra az esetre, ha az önkormányzatok 1996. december 31éig nem ajánlanak fel a kényszerbérlők számára megfelelő elhelyezést. A probléma az volt, hogy a törvény eredeti szövegéb en ennek nem volt szankciója, tehát azok az önkormányzatok, amelyek eleget tettek a törvénynek, azok teljesítették a kötelezettségüket, akik nem tettek eleget, azok bármiféle jogkövetkezmény nélkül tehették meg ezt. A mostani javaslat több lépcsőben ezt kí vánta feloldani, és ebben az előkészítés során nagymértékű együttműködés volt részben az ombudsman részéről, részben az érdekképviseletek részéről, részben pedig három parlamenti bizottság részéről. A beszavazott módosító indítványok azonban zavart keltett ek a törvény összhangjában, és ezen alakult ki különös vita. A zavar oka az volt, hogy a törvény eredeti szövege szerint az 1996. december 31ei határidőhöz kötődött annak a lehetősége, hogy szankciókat lehessen egyáltalában alkalmazni. Mivel azonban az eg yik módosító javaslat ezt az 1996. december 31ei határidőt hatályon kívül helyezné és helyette 1998. december 31ei határidőt illesztene be, amíg az önkormányzatok felajánlhatják a cserelakást a kényszerbérlőknek, belső ellentmondás látszott fennforogni a bban, hogy akkor nem lehet 1998. január 1jétől már szankciókat alkalmazni az új szöveg szerint nem mulasztó önkormányzatokkal szemben. Ezt a belső ellentmondást kívánta feloldani két módosító javaslat. Mivel azonban az alkotmányügyi bizottságban ez a két előterjesztés nem kapott többséget, felvetődött az alkotmányügyi bizottságban az a gondolat, hogy a törvény e hiba orvoslása nélkül valószínűleg nem állná meg az Alkotmánybíróság előtt a próbát, hiszen a jogállamiságot sértő rendelkezés kerülhet így a törv ény szövegébe. Ezért az alkotmányügyi bizottságban kialakult mindkét álláspontnak - részben a többségi álláspontnak, ami egy javaslatot tartalmazott, részben pedig a kisebbségi álláspontnak,
