Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Döntés Házszabálytól való eltérés tárgyában - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló, Pozsonyban 1997. április 21-én aláírt szerződés megerősítéséről szóló orsz... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KASUBA JÁNOS, a külügyi bizottság előadója:
525 nagyságát illetően. Ezek a viták végül is 1997. április 21én Pozsonyban szerződéskötéssel értek véget. E szerződés jóváhagyásáról van szó tulajdonképpen. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határf olyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatása tárgyában készült országgyűlési javaslatot vitassa meg, és fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kasuba J ános képviselő úrnak, a külügyi bizottság előadójának. DR. KASUBA JÁNOS , a külügyi bizottság előadója : Tisztelt Ház! Elnök Úr! A tárgyalt napirend előzményei egészen a századforduló legelső éveihez nyúlnak vissza; bizonyos fokig a szomorú történelemhez is, amikor is a jelzett folyók közül főleg az Ipoly új határterülete lett Magyarországnak. Majd 1956ban került sor egy jelentősebb egyezményre a két ország között, és 1966ban indult meg ennek nyomán az Ipoly szabályozása, amelynek keretében lényegében minte gy 209 hektár - illetve újra 209 hektár - cserélt helyet. A határkiigazítások néhány területen azonban nem teljesen fejeződtek be, és a későbbiek során - amikor az autó- és a kamionforgalom oly mértékben megnőtt, hogy az már elviselhetetlen terhet jelentet t egyes községekre, így például Balassagyarmat városára is - újra előkerült az a feladat, hogy egy elkerülő úttal a várost meg kell menteni ettől a forgalomtól. Ez a munka tulajdonképpen 1991ben indult be, majd '93ban szinte tervkészítéssel folytatódott, majd a választások előtt leállt. A választások után azonban az új képviselők szintén szorgalmazni kezdték ezt a kérdést, elsősorban Urbán Árpád képviselőtársunk, aki ennek a körzetnek a képviselője. (Szórványos taps.) Ilyenformán fordultunk már 1994ben K ovács László külügyminiszter úrhoz, Horn Gyula miniszterelnök úrhoz, és természetesen tárgyalások folytak egész magas szinten különböző szlovák vezetőkkel, így például Szlovákia államelnökével, Ková úrral, de a szlovák nagykövetséggel is és több más vezető vel. Ugyanezen érvek alapján kéréssel fordult az önkormányzat is Lotz Károly miniszter úrhoz azzal, hogy az út terveztetését és megépítését tegye lehetővé, aki levélben válaszolva arra tett ígéretet, hogy a jogi rendezés után ehhez a munkához hozzálátnak. Mindezek alapján és az előbb a miniszter úr által elmondottak alapján a külügyi bizottság alaposan megtárgyalta ezt a témát, és 19 igen, 6 tartózkodással és 2 nem szavazattal ezt elfogadta. Ez a külügyi bizottsági ülés a megszokottaktól eltérően békésebb v olt, ezért az ellenzéki pártok felhatalmaztak engem arra, hogy egyúttal a kisebbségi véleményt is mondjam el. Nevezetesen arról van szó, hogy a Magyar Demokrata Néppárt, az MDF, a magyar Kereszténydemokrata Néppárt tartózkodott a témával kapcsolatban. Tart ózkodásuknak nem ez a gyakorlati kérdés - amiről eddig beszéltünk - volt az oka, hanem tulajdonképpen az a helyzet, hogy a korábbiakban az Országgyűlésnek volt egy olyan álláspontja, hogy ha olyan helységek kerülnek a szerződésbe, amelyeknek magyar neve is van, akkor az illető országban használt név mellé zárójelben hozzá kell tenni a helységre vonatkozó magyar nevet is. Ugyancsak tartózkodott ez alapján a Fidesz is. A két nem szavazat lényegében szintén ezzel kapcsolatos, és tulajdonképpen azzal is kapcsol atos, hogy korábban Kávássy képviselő úr egy javaslatát az Országgyűlés nem hagyta jóvá, és ennek kapcsán a Kisgazdapárt nemmel szavazott a külügyi bizottsági ülésen. (Folyamatos zaj.) Mindezek alapján tehát - vázolva a kormánypártok és az ellenzéki pártok szavazatát - a külügyi bizottság javasolja a tisztelt Országgyűlésnek e téma megszavazását, mert ez lehetővé teszi a teljes jogi rendezést, a gyakorlathoz való igazítást, a határkiigazítást, a határ őrzését és láthatóságát - ami nagyon fontos dolog ebben a témában - és egyes térségek érdekeit is, kiemelten például Balassagyarmat érdekeit.
