Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Döntés Házszabálytól való eltérés tárgyában - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló, Pozsonyban 1997. április 21-én aláírt szerződés megerősítéséről szóló orsz... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TAMÁSSY ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója:
526 Mindezek alapján kérjük a képviselőtársainkat, hogy támogassák e szerződés jóváhagyását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖ K (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szeretném reményemet kifejezni, hogy ebben a nagy zajban is hallották a külügyi bizottság részletes indoklását. (Moraj. - Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Ismételje meg!) Ezután adom meg a szót Tamássy István képviselő úrnak, aki a környezetvédelmi bizottság álláspontját indokolja. TAMÁSSY ISTVÁN , a környezetvédelmi bizottság előadója : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A környezetvédelmi bizottság - mint kijelölt bizottság - áttekintette és megvitatta a H/4560. számú határozati javaslatot. A vita során a következő szempontok merültek fel az előterjesztéssel kapcsolatban: Magyarország államhatárát jelentős hosszon alkotják folyók és kisebb vízfolyások medrei. Az államhatárt alkotó vizek műszaki, gazdasági és egyé b kérdéseit már hatvan éve, 1937 óta rendezi nemzetközi szerződés, egyezményes viszony valamennyi szomszédunkkal, köztük 1993ig Csehszlovákiával, majd különválását követően Szlovákiával. A jelenleg hatályos egyezményt az 1976. évben írták alá a kormányok. A határvízi együttműködés keretében az 1965. évben Balassagyarmatnál kezdték meg - az akkori kormány felhatalmazása alapján - az árvízmentesítési és folyószabályozási munkákat az Ipoly folyón, amely 143 kilométer hosszon képez államhatárt Szlovákiával. E zen munkálatok végső, immár jogi lezárását szolgálja a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, az Ipoly, a Sajó és a Ronyva folyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló szerződés. A folyószabályozás s orán magyar területen megépítették Balassagyarmat, Szécsény, Litke és Dejtár, Ipolytölgyes, valamint Ipolyvece települések kereken 40 kilométer összhosszúságú töltéseit, melyek ellátják és szolgálják az érintett térségben élő többezer lakos árvízvédelmi bi ztonságát, életkörülményeit. Hatásában és az érintett területeken jelentősen kisebb vízügyi szabályozási munkákat végeztek még a vízügyi szervek a Sajó és a Ronyva folyók mentén is. Ezen szabályozási munkálatok első, korábbiakban sürgősnek tekintett üteme gyakorlatilag az 198889. évben lezárult. Azóta ilyen jellegű folyószabályozási, árvízmentesítési munkákat egyik állam sem végez. A munkálatok elvégzése következtében megváltozott az érintett vízfolyások medrének vonalazása. Ennek következtében mind a Mag yar Köztársaságból, mind pedig a Szlovák Köztársaságból azonos nagyságú - 209,4393 hektár - terület került leválasztásra, azaz a régi és az új folyómeder közé eső terület. Hogy a két ország között húzódó államhatár jellege ne változzék, azaz mindenütt, aho l eddig folyók képezték az államhatárt, ezentúl is azok alkossák, továbbá hogy érdekeiket és szerzett jogaikat a továbbiakban is kölcsönösen érvényesíthessék - ez teszi szükségessé a Szlovák Köztársasággal a területcsereszerződés megkötését. Az Ipoly foly ó esetében azonban - amint már utaltam rá - e szokványos technikai jellegű feladatokon túlmenően jelentős mértékű folyószabályozási munka is megvalósult, aminek következtében Balassagyarmat városi szakasza az Ipoly medre eredeti helyétől jelentős mértékben észak felé eltolódott. (17.20) A város mellett közel 40 hektár terület alakult ki a szabályozás után, amely azonban a jogi helyzet eddigi rendezetlensége miatt de jure Szlovákia tulajdonában állt. Az 1970es években megvalósult folyószabályozás óta irritá lja e rendezetlen terület sorsa Balassagyarmat városát, mely korábbi északi irányú külterületeit elveszítve jelentős területínségben szenved. A nyolcvanas évek óta elkészült rendezési tervek e cirka 40 hektár terület igénybevételével számolnak, melynek
