Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
470 Ennél többet nem hallottunk, ennél többet nem hallhattunk: mélységes titkolódzás övezte a tervezett keleti és nyugati táblák székhelyének az ügyét. Egyébként természetes volt azok előtt, akik valamelyest ismerték a belső viszonyokat, hogy nyilvánvalóan a két korábbi - és ezek közül a legjobb feltételekkel, egyetemi város háttérrel és egyebek kel rendelkező - helyszín lesz majd, csak nem meri a kormány kimondani, mert akkor egyrészt az előkészítés még nem érkezett abba a fázisba, hogy magára ne haragítsa a többi táblabíróságra aspiráló és az előkészítésben jeleskedő szaktekintélyeket; és egyált alán korábban már egy zavart érzékelhetett volna a parlamenti és a saját párttámogatást illető tényezők, illetőleg háttér részéről. Hirtelen - de tényleg hirtelen , különösebb előkészítés és hírverés nélkül megérkezett az öt ítélőtábla gondolata, majd enn ek kifejeződése. A kormány az egyik, nem sokkal az előterjesztést megelőző ülésén - talán közvetlenül a beterjesztést megelőző ülésén - úgy döntött, hogy nem három - nem egy keleti meg nem egy nyugati , hanem öt ítélőtábla lesz, mégpedig: északi, déli, ke leti és nyugati, mind a két szempontból, tehát négyfelé osztva az országot; hangsúlyozva ezzel, hogy mindezen helyszínek azok a városok lesznek, ahol 1920 után működtek ítélőtáblák, és ezzel tulajdonképpen helyreállít egyfajta jogfolytonosságot. Azzal már nem foglalkozott ez az érvelés, hogy ez a jogfolytonosság egy átmenetinek szánt és soha el nem ismert jogsérelmen alapult, hogy tudniillik Magyarország, a területének több mint kétharmadát elveszítve, továbbra is a maradék ország szélein fekvő városokban l átta jónak fenntartani azokat az intézményeket, amelyek, mondjuk, táblabíróságnak neveződtek, vagy amelyek ideiglenesen összevont megyeként funkcionáltak, vagy amelyek egyetemi székhelyek lettek. De nem ennek a vitának a tárgyát képezik ezek a gondolatok. Azért szeretném hangsúlyozni, hogy a két világháború közötti Magyarország ilyen típusú intézményeinek a működtetése kifejezetten azon alapult, hogy a helyzet átmeneti. Tehát nem praktikus... (Miután az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját:), és nem az ország... ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megszakítom, mert nem tudom konkrét módosító javaslathoz kapcsolni az ön felszólalását... (Dr. Balsai István: Van javaslatunk.), és úgy érzem, az általános vita területére kanyarodott. Úgyhogy kérem, konkrét javaslatho z... DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : (Hangosítás nélkül:) Azokkal ellentétben, akik felszólaltak javaslat nélkül... (Miután a képviselő mikrofonját bekapcsolták:), nekünk van beadott módosító javaslatunk, és ezzel kapcsolatban szeretném az érveket összefoglalni. Tisztelt Országgyűlés! Az öt ítélőtábla gondolatának megjelenése egyre világosabbá tette előttünk, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja előtt, hogy valóban nincsen érvekkel - főleg szakmai érvekkel - pontosan alátámasztott, valamilyen felmérésen ala puló álláspontja a kormánynak. Most engedje meg, elnök úr, hogy rátérjek az elmúlt heti alkotmányügyi bizottságban elhangzottakra, amelyekre részben utalt dr. Hack Péter képviselőtársam. Hogy az a hivatkozása a kormánynak az ítélőtáblák székhelyét illetően , amely itt elhangzott, és amelynek indoklása elsősorban a Magyar Bírói Egyesületben végzett munka alapulvételével történt, mennyire nem állja meg a helyét, engedjék meg, hogy idézzek abból a levélből, amelyet a Magyar Bírói Egyesület titkára írt, és amely kiosztásra került valamennyi alkotmányügyi bizottsági tag között. Szó szerint idézem a levélnek egy részét: "Ugyanakkor a két vidéki tábla felállítása nemhogy gyorsítani, hanem lassítani fogja a hatékonyságot, adott esetben növelni az ügyhátralékot vidéke n; főleg például Kaposvárott elszívja a megyei, majd pedig a helyi bírói kart. Ezért a Magyar Bírói Egyesület kötelességének tekintette, hogy - az egzisztenciális érdekeket félretéve - ezen káros következményekre figyelmeztessen, és jelezze, hogy a reform ezen részének ilyetén való megvalósításáért felelősséget nem vállal."
