Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvé... - DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP):
43 Úgy gondoljuk tehát, hogy a bevezetés időpontját és a törvény visszamenőleges hatályát az előterjesztőnek még egyszer át kellene gondolnia. Végül nem ért ünk egyet a törvény jó néhány rendelkezésével, amelyeket majd módosító javaslatainkkal megpróbálunk javítani és megváltoztatni. Hogy csak néhány konkrét példát említsek: ilyen az 5. §ban lévő kitétel, miszerint a hadkötelezettek az alap, illetőleg a szak alapozó kiképzés befejezése után lehetőleg a lakóhelyükhöz közeli helyőrségben teljesíthessék a sorkatonai szolgálatot. Természetesen így kell tenni, de egy ilyen kis országban ezt törvényben szabályozni, ahol egyegy fegyvernemből csak néhány alakulat mar ad meg, enyhén szólva felesleges. Mint kereszténydemokratának, gondjaim vannak a 6. §sal is. Már a honvédelmi törvény elolvasásakor berzenkedett az igazságérzetem, sőt egyes kitételeit alkotmányellenesnek tartom. Arról van szó, hogy Magyarországon általán os hadkötelezettség van, de ez a hadkötelezettség nem vonatkozik a művészeti és az artistafőiskolai és egyetemi végzettségűekre, illetve ezen intézmények hallgatóira. Nem tudom, hogy ez más országokban hogyan van, de mindenesetre igazságtalannak és furcsá nak találom, hogy állampolgárok csak az iskolai végzettségük miatt kiváltságokat élvezzenek. Annál is inkább, mert lehet fegyver nélküli szolgálatot és polgári szolgálatot is vállalni a behívott katonának. Arról már nem is beszélve, hogy milyen művész- és emberformáló ereje lenne, ha ők is letöltenék katonaidejüket például a Honvéd Művész Együttesnél. Kérem tehát az előterjesztőt, hogy legalább indokolja meg, miért tesz a törvény különbséget magyar állampolgárok között csupán az iskolai végzettség tekinteté ben. Természetesen azzal mi is egyetértünk, hogy a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses tagjait nem kell behívni sorkatonának, hiszen ők hivatásukból fakadóan már részesültek kiképzésben. Azzal is messzemenően egyetértünk, hogy a többgyermekes sorkat onák rövidebb szolgálati időt töltsenek. Ezt a pozitív diszkriminációt elfogadja a társadalom, különösen az a társadalom, ahol ilyen vészesen kevés gyermek születik. Érthetetlen viszont számunkra a 12. §, amely szerint a kiképzőközpontba bevonult hadkötele s katona részére az alap- és szakalapozó kiképzés ideje alatt minden hétvégén eltávozást kell engedélyezni. Ez a különös engedmény azzal az indoklással került be a törvénybe, hogy a szoros kiképzési rend miatt nem garantálható, hogy a katona minden nap kim ehet a laktanyából kimaradásra. Nem feltételezhető egyetlen parancsnokról sem, hogy feleslegesen benntartja katonáit a laktanyában, de mivel az alapkiképzés mindössze rövid három hónap, ez nyilván estéket, sőt éjszakákat is igénybe vehet. De hogy ennek kom penzálására minden újoncot minden hétvégén haza kell engedni, úgy gondolom, megoldhatatlan feladat elé állítja a kiképzőközpontok parancsnokait. Bennem a következő kérdések merülnek fel: Ki adja a szolgálatot? Külön szerződéses katonák? Netán őrszázad? Nem lenne egyszerűbb, ha kéthárom hét után megtartanák a katonai esküt, és maguk az újoncok adnák a különféle szolgálatokat? Arról nem is beszélve, hogy mennyivel olcsóbb, mint szerződéses katonákat hozni a kiképzőközpontokba! Vagy talán az agyonhajszolt kik épző altisztek és tisztesek adják a szolgálatot? Ha mindenki hazamegy, ki takarítja a laktanyát, az udvart, a körletet? Lehet, hogy takarítónőket alkalmaz a Magyar Honvédség az újoncok mellé? Nem lenne egyszerűbb ezt a kérdést kihagyni vagy úgy megfogalmaz ni, hogy a szolgálatot teljesítőkön kívül mindenki hazamehet, vagy netán minden második hétvégén kerül sorra mindenki? A 14. § arra enged következtetni, hogy az ENSZ békefenntartó erőkben résztvevő katonákat elsősorban nem a szerződéses katonák közül kíván ják toborozni, ami igazságtalan, hiszen azok közül kell elsősorban az ENSZkatonákat toborozni, akik vállalják kevés fizetésért a haza szolgálatát, és őket kell jobb anyagi körülmények közé juttatni. Összességében véve a kereszténydemokrata képviselőcsopor t egyetért a törvény bevezetésével, és amennyiben kérdéseinkre megnyugtató válaszokat kapunk, megpróbáljuk módosító javaslatokkal
