Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvé... - DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP):
42 Mivel Kaszás Tibor még nincs itt, ezért elsőként Mészáros Gyula úrnak adok szót, a Kereszténydemokrata Nép párt képviselőjének. DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló törvényjavaslat tulajdonképpen nem egy új törvény megalkotásáról, hanem a már érvényben lévő törvények módosításáról szól. Nevezetesen a honvédelmi t örvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állománya tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosításáról van szó. Előre kell bocsátanom, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja a törvényjavaslatban vázolt célokkal egyetért. De lássuk kicsit részletesebben, milyen célokat tűzött ki maga elé a törvényalkotó ebben a törvényben! Először is: átszervezés a Magyar Honvédség legfelső vezetésében. Úgy gondolom, a Magyar Honvédség parancsn oksága és a honvéd vezérkar egymás mellett történő működése ekkora országban, ekkora hadseregnél eddig sem volt szükséges. Ezenkívül a NATOtagországok hadseregeiben hasonló a vezetés szervezetének felépítése. A haderőnemi vezérkarok, nevezetesen a szárazf öldi és a légierővezérkar létrehozása szintén aktuális feladat. (17.50) Reméljük, hogy a honvéd vezérkar gyorsan és hatékonyan megszervezi a haderőnemi vezérkarokat, és a jövő év elejétől már tökéletesen működik a legfelsőbb katonai vezeté s ezen rendszere. Ennek a törvényjavaslatnak másik fő célja a hadköteles katonák szolgálati idejének csökkentése. Mint előre jeleztem, a KDNP ezzel a törvényi céllal is egyet tud érteni, azonban a bevezetés időpontjával, módjával és finanszírozásával vanna k bizonyos fenntartásaink. Kezdjük először is a pénzügyi alapokkal! Amint az előzetes számításokból is kiderül, ahhoz, hogy az ebben az évben bevonult valamennyi fiatalra vonatkozzon a törvény, úgy a Magyar Honvédségnél, mint a határőrségnél, körülbelül fé lmilliárd forint plusz kiadás szükséges. Igaz, hogy a miniszter úr úgy nyilatkozott, hogy ezt az összeget különféle megtakarításokból és pénzátcsoportosításokból meg lehet takarítani, tehát nem kell pótköltségvetést készíteni vagy a költségvetési tartalékb ól pénzt igényelni, egyrészt kétségeim vannak afelől, hogy ez így van. Nem azért, mintha a miniszter urat nem tartanám szavahihető embernek, hanem azért, mert a feladat végrehajtása során felmerülhetnek előre nem látható kiadások, különösen a kiképzőbáziso k beindítása körül. Viszont ha semmi pénzügyi probléma nincs, vagyis egy ekkora előre nem tervezett kiadást a Magyar Honvédség vezetése elegánsan a mellényzsebből finanszíroz, akkor viszont meg kell állapítani, hogy nagyon nagyvonalú volt a tárca költségve tése. Ennyit talán röviden a pénzügyekről. Nézzük a katonaidő csökkentésének további feltételeit! Ami a bevezetés időpontját illeti, úgy gondolom, igen sok probléma magától megoldódna, ha a törvény azokra a fiatalokra vonatkozna, akik a törvény életbelépés e, vagyis ez év szeptember 1je után vonulnak be a honvédséghez és a határőrséghez. Bár elismerem, hogy ha jelenleg sorkatona lennék, én is örülnék a váratlan ajándéknak, vagyis hogy három hónappal előbb szerelhetek le. Gondolom, a jelenlegi sorkatonák is örülnek, és ha eddig soha nem is figyeltek az Országgyűlés munkájára, most bizonyára izgatottan várják a fejleményeket. Az a négy kiképzőbázis élesben még nem működött, ahol a fiatal újoncok az alapkiképzést és az alapozó szakmai kiképzést fogják megkapni, most töltik fel a kiképzőtiszti és tiszthelyettesi állományt. Nincs még tapasztalat, hogy hogyan fogják bírni az évente négyszer monoton módon ismétlődő nehéz kiképző munkát. Továbbá arról sem lehet tapasztalatunk, hogy maguk a kiképzettek el tudjáke saj átítani ilyen rövid idő alatt az alapvető általános kiképzést, sőt az alapvető szakmai ismereteket is.
