Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
394 ellenzék együtt értsen egyet a kormánnyal, és ne törölje el az előzetes normakontroll lehetőségét. A vitában itt a plenáris ülésen és az alkotmányügyi bizottságban is elhangzott többek részéről, hogy ez nem szokásos a nyugati demokráciákban; hogy az előzetes normakontroll idejét múlta, és '89ben azért vezették be, mert akkor kevés ellenzéki volt a parlamentben. Erre már elmondtuk, hogy ötv en se volt, tehát ezért igazándiból nem kisebbségi joggyakorlás biztosítása volt ez. Ha bármi lenne a világon, akkor sem abból kell kiindulnunk, hogy máshol mit csinálnak. Persze, azt is kell figyelnünk, hogy máshol mit csinálnak, de azért úgy gondolom, az elsődleges az, hogy mik a magyar társadalom mai problémái. Abból kell kiindulni, hogy mi itt milyen válaszokat tudunk adni egyes kérdésekre. Hadd mondjak el annyit: ráadásul nem is igaz, hogy a nyugati demokráciák nem ismerik az előzetes normakontroll int ézményét. Előttem van a francia alkotmány 61. §a, amely szerint az organikus törvényeket kötelező előzetes normakontrollra bocsátani, egyébként pedig a miniszterelnök, a nemzetgyűlés elnöke, a szenátus elnöke vagy 60 képviselő, illetve szenátor bizony for dulhat előzetes normakontroll kérése végett az ottani alkotmányjogi tanácshoz - ott nem alkotmánybíróságnak hívják. Más kérdés, hogy ilyenkor az alkotmánybíróság ottani megfelelőjének 30 nap alatt döntenie kell az adott kérdésben, illetve, ha a kormány sür gősséget kér, akkor 8 nap alatt. Szeretném felhívni az önök tisztelt figyelmét a portugál alkotmányra, amely egy érdekes kört járt be, ugyanis az eredeti szövegében a portugál alkotmány még 6 évvel ezelőtt sem ismerte az előzetes normakontroll intézményét. Azóta - talán azért, mert nekik is hasonló problémáik voltak, mint nekünk - bizony bevezették Portugáliában is az előzetes normakontrollt. A képviselők egyötödének kérésére bizony az előzetes normakontrollt el kell rendelni. Más kérdés, hogy ilyenkor az o ttani alkotmánybíróságnak is meglehetős gyorsasággal - adott esetben 8 nap alatt - döntenie kell. Még egyszer arra szeretném kérni képviselőtársaimat: ne abból induljunk ki, hogy ha a többség bizonyos jogokat el akar venni, akkor vegyük el az egészet, mind enkitől mindent, hanem gondolkodjunk racionálisan, és gondoljuk meg, hogy az ország szempontjából a jelenlegi helyzetben mi a fontos. Úgy gondolom, hogy bár nem szerencsés, hogy az előzetes normakontroll lehetősége az előterjesztők vonatkozásában szűkül - mert egyéb szűkítésekkel, például határidő beépítésével egyetértettünk volna , de azt semmiképpen ne támogassa a Ház, hogy semmiféle formában ne legyen lehetőség előzetes normakontrollra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ág nes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Mécs Imre úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kutrucz Katalin Képviselő Asszony! Teljes mértékben osztozom felszólalásának azzal a részével, am elyben a bizottságok normakontrollt kérő jogosítványát védi. Obstrukciós vád éri a jelenlegi törvényi szabályozást, hiszen lehetőség nyílna arra, hogy elhúzzák a törvények kihirdetését, ha az ellenzék vagy pedig azok, akik obstruálni akarnak, állandóan, re ndszeresen, minden alkalommal Alkotmánybírósághoz fordulnának. Természetesen segítséget jelenthetne az, ha az Alkotmánybíróságot kötnék rövid határidők. De akkor ad absurdum eljuthatnánk egy olyan helyzethez, hogy az Alkotmánybíróság immanens működő operat ív részévé válna a törvényhozásnak, hiszen átfuttatnánk rajta, mint az alkotmányügyi bizottságon, valamennyi törvényjavaslatot ad absurdum - csak gondolkoztam. Ha olyan grémiumoknak adunk jogosítványt, amelyekből az Országgyűlés valamennyi pártja arányosan , erőarányosan részesül, és ennek ellenére normakontrollt kérnek, akkor nyilvánvalóan olyan szakmai vagy speciális szempontok merültek fel, amelyet a pártpolitikai szféra nem érzékelt, ellenben a szakmai szféra érzékelt. Hadd mondjak egy példát: az új alko tmány létrehozása során a Magyar Országgyűlés honvédelmi bizottsága egyhangúan több új alkotmánybeli konstrukciós résszel szembeszállt, és ebben támogatta a szakma egy jelentős része, és támogatta a Honvédelmi Minisztérium is. Annak ellenére tehát, hogy
