Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvé... - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
389 Megadom a szót Lányi Zsolt képviselő úrnak. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Megint előttünk fekszik egy, a Magyar Honvédség átszervezésére vonatkozó törvényjavaslat, amely az egé sz társadalmat érinti. És elsősorban az ebben a törvénymódosításban szereplő katonaidő, tehát a sorkatonák szolgálati idejének a csökkentése jogosan nagy figyelemre tart igényt az egész társadalomban, hiszen majdnem mindenkit érint, mert az anyáknak fiúgye rmekeik vannak, akik katonák lesznek, és nem mindegy, mennyit vannak távol a családjuktól, munkahelyüktől, és általában a civil társadalomból mennyi időre vannak kiemelve. Ez nem közömbös, és ezt nagy figyelemmel kíséri az egész ország. A honvédség átszerv ezésével kapcsolatban, azt hiszem, '94 óta három vagy négy komoly átszervezés történt, amelyek nagyobbik része sajnálatos módon nem hozta meg a kívánt eredményeket, és zsákutcának bizonyult. Egy ilyen átszervezés a honvédségnél - amelyik nagyobb arányú - n agyon komoly társadalmi problémákat vet fel, elsősorban a hivatásos katonáknál, a tiszti állománynál, mert a sorsuk bizonytalanná válik, különböző helyekre helyezik, mozgatják őket, ott különböző szociális, gazdasági, erkölcsi és egyéb problémákkal találko znak. Tehát nem elhanyagolandó, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani egy ilyen nagyobb arányú átszervezésnél arra, hogy ez nagyonnagyon sok embert érint, elbizonytalanít. Sajnálatos módon ez az elbizonytalanodás tapasztalható ma a Magyar Honvédségen belü l a hivatásos állományú tiszteknél és tiszthelyetteseknél. A mostani módosítás és átszervezés következtében - amiről nem kívánok hosszasabban beszélni - arról van szó, hogy a Magyar Honvédség parancsnokságát honvédvezérkarrá alakítják át, és nagyon egyszer űen - az én fogalmazásomban - a Honvédelmi Minisztérium maga alá kívánja gyűrni a magyar hadsereget - ez ilyen egyszerű. Ezt hosszasan lehetne fejtegetni, de nem ez a mai téma. A mai téma a katonai idő csökkentése. Hogy egy kis történelmi visszatekintéssel éljek: én három évvel kezdtem a katonai szolgálatot. Tehát a katonai szolgálat az én időmben három év volt, teljesen feleslegesen, mert a világon semmi értelme nem volt: az első évben a katona megtanult bizonyos alapdolgokat, bizonyos fegyvernemi kiképzés sel kapcsolatos teendőket, és utána két év már tengéssellengéssel, egyéb munkálatokkal telt el, amelyeknek kevés köze volt a katona kiképzéséhez, hadrafoghatásához. (18.30) Fölöslegesen elfecsérelt idő volt, és nagyon sok időt raboltak el azoktól a fiatal októl, sok időre vették ki őket a polgári életből, ahol ők tovább akarták építgetni a jövőjüket. Úgyhogy a Független Kisgazdapárt nem kevesli, illetve nem is sokallja a 9 hónapot, sőt elképzelésünk szerint még ezt a 9 hónapos katonai szolgálatot is lehetne csökkenteni, ha a megfelelő feltételek rendelkezésre állnának. Mit értek ez alatt? Ez alatt azt értem, hogy intenzív kiképzés esetén 9 hónap alatt valóban meg lehet tanítani egy férfiembert azokra az alapdolgokra, amelyek szükségesek ahhoz, hogy kiképzett katonának nevezhessük, és hogy szükség esetén őt igénybe lehessen venni a haza védelmére. A rövid katonai időhöz és az intenzív kiképzéshez szükség van olyan feltételek megteremtéséhez, amelyek a Független Kisgazdapárt és az én szerény véleményem szerint ma még hiányoznak, és ezért aggályokat kell kifejezzek - nem a 9 hónap miatt, hanem a kiképzés intenzitásával kapcsolatban. Nézzük ezeket a kérdéseket! Először talán az elhelyezésről kellene beszélni. A mostani törvényjavaslat szerint négy kiképzőközpont l enne: Szombathely, Tapolca, Kalocsa és Szabadszállás, ezeket fel kell készíteni arra, hogy megoldható legyen nagyobb tömegű újonc, tehát kiképzésre váró fiatal bevonulása, az ottani elhelyezésük higiéniai és egyéb szempontokból is megfelelő legyen, és ehhe z bizony pénzre van szükség. Az én információim szerint a számítások azt mutatják, hogy körülbelül 1,21,3 milliárd forintra volna szükség ahhoz, hogy elfogadható megoldást leljenek ezek a bevonuló ezrek, és azt hiszem, ebből a költségvetésben olyan 5600 millió forint áll rendelkezésre - tehát folyamatosan