Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
380 Engedjék meg, hogy itt még eg y körülményre felhívjam a figyelmet. Nem tudom, észrevettee a tisztelt Ház hogy ennek a törvénynek a tárgyalása során a törésvonalak nem a kormánypártok és az ellenzék között vannak. Ennek a törvénynek a tárgyalása során - ahogy ezt a bizottsági beszámoló k és ajánlások is jelezték - mindenütt éppen felefele arányban vannak a támogatók, illetve az ellenzők. Ha meghallgatjuk a felszólalókat, ha megnézzük a bizottsági hozzászólásokat, akkor mind kormánypárti oldalról találunk olyanokat, akik problémát látnak , mind ellenzéki oldalról. Ez tehát még inkább felhívja a kormány figyelmét arra a körülményre, hogy itt egy értelmetlen sietség nagyon komoly veszélyeket rejt magában. Az a körülmény tehát, hogy ennek a törvénynek a tárgyalása során a törésvonalak kifejez etten szakmai problémák mentén jelennek meg, egyrészt valamit jelez is - úgy gondolom, a politikai életünkben egy nagyon dicséretes érettséget , másrészt pedig a kormánynak egy igen erős felkiáltójel abban a vonatkozásban, hogy: vigyázat, azt, amit itt a tisztelt Ház, és a Házban levő képviselők mondanak, meg kellene részletesebben vizsgálni. És egyáltalában nem szégyen ebben az esetben valóban nem lezárni a héten a vitát, ahogy azt képviselőtársam, Farkas Gabriella mondotta, hanem a szükséges tájékozódást megtenni, esetleg egy normakontrollt ennek a törvénynek a vonatkozásában megkérni. Mi a magunk részéről mindenesetre ezt ajánljuk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most soron kö vetkezik Kutrucz Katalin képviselő asszony, Magyar Demokrata Néppárt. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ott szeretném folytatni, ahol Barsiné Pataky Etelka befejezte. Úgy gondolom, hogy érdemes a kormánynak végiggondolni azt, mi történt a különböző bizottságokban ennek a törvényjavaslatnak a vitája során. Valóban igaz az, hogy nem kormánypártok és ellenzék között húzódott meg a határvonal, hanem különböző nézetek volta k, függetlenül attól, hogy az adott képviselő melyik párt tagja. Érdemes végiggondolnia a kormánynak a ma elhangzott felszólalásokat is. Egyetlenegy olyan felszólalás sem volt, amelyik egyértelműen támogatta volna ezt a javaslatot, sőt, a másik kormányzó p árt, az SZDSZ képviselője kifejezett aggályait fogalmazta meg ezzel a javaslattal kapcsolatban. Innentől kezdve teljesen érthetetlen számomra, hogyan gondolja a kormány azt, hogy holnap lezárul az általános vita, a jövő héten lezavarja a részletes vitát, é s piffpuff, három héten belül ebből a javaslatból törvény lesz. Úgy gondolom, ezeket az aggályokat inkább végig kellene gondolni, és inkább ne legyen egy hónapon belül privatizációs törvény, mint hogy ebből komolyabb problémák származzanak. (17.50) Engedj ék meg nekem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény kommentárjából olvassak fel egy részt, ami igencsak elgondolkodtató. Az az alcím, hogy Aranyrészvény. És így szól a szöveg: "Végül megjegyezzük, hogy a magyar, ezen belül is elsősorban a privatizációs joggyakorlat alkalmazza az úgynevezett aranyrészvény fogalmát is. Ez egy különleges szavazatelsőbbséget biztosító részvény, amely plusz szavazati jogot, illetve meghatározott üzletpolitikai jogokat biztosít a tulajdonosának. A Gt. azonban külön nem szabályozza az aranyrészvényt. Abban az esetben azonban, ha a szavazatelsőbbségi részvényt egyúttal aranyrészvénynek is nevezik, úgy akkor lényegében a Gt." - ez a gazdasági társaságokról szóló törvény, közbevetőleg jegyzem meg - "2 42. § (3) bekezdése alapján kibocsátható részvényről van szó. Abban az esetben viszont, ha az aranyrészvényt önálló részvényfajtaként bocsátják ki, hogy azok stratégiai többséget igénylő hatásköri kérdésekben, vagy azok egy részében vétójogot biztosítanak, akkor szerintünk már Gt.ellenes lehet a kibocsátás. Annál is inkább, mert ha ilyenkor
