Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
381 az aranyrészvényt részvénytársaság szerzi meg, a konszernjogi szabályokkal ütközhet, vagy pedig annak a megkerülésére adhat lehetőséget az ilyen megoldás. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ebben a kérdésben még nincsen legfelsőbb bírósági állásfoglalás, és a fentiek egyéni véleményt fogalmaznak meg." Ez az egyéni vélemény mégis a Gt. kommentárjában jelent meg, és hallgatók tanulnak ebből. Egy dolog biztos, hogy leszűrhető ebből a szövegből, amelyet én az előbb idéztem: hogy e körül az aranynak nevezett részvény körül bizonyosfajta bizonytalanságok vannak. Eddig az ilyenfajta szavazatelsőbbségi részvény úgy rendeződött el, hogy az alapszabályban a részvényesek döntöttek err ől. A részvényesek az alapszabályban azt csinálnak, amit akarnak. Ezzel kapcsolatban nincsen semmiféle probléma. Mit csinál azonban ez a javaslat? Ez a javaslat a 3. §ában bizony vétójogot biztosít az aranyrészvény tulajdonosának különböző, stratégiai jel legű kérdésekben. Itt most nem arról van szó, hogy érdemben a Néppárt azt vitatja, hogy vétójog és az ilyen körben való biztosítása helyese vagy nem helyes; hanem arról szól a történet, hogy ezen a területen komoly bizonytalanságok vannak, nem számítható ki előre semmiféle reakció. Ha pedig véletlenül az a helyzet áll elő - ugye, egy utólagos normakontrollt bárki kérhet, bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, és itt valóban nagyon nagy jelentőségű kérdésekről és nagy vagyonokról döntünk, úgy gondoljuk ezé rt, hogy óriási károkat okozna az egész országnak, hogyha ez a törvényjavaslat esetleg utólag nem állná ki az alkotmánybírósági kontrollt. Adja ég, hogy ne legyen igazunk, és hogy kiállja az utólagos alkotmánybírósági kontrollt! De ha utólag mondja ki az A lkotmánybíróság, hogy ez a fajta megoldás, hogy törvényben biztosítok vétójogot, az alkotmányellenes, és erre azért bizonyos esély megvan, ugyanis az Alkotmánybíróságnak ilyen típusú döntése nincsen, de vannak egyéb döntései, amelyekben következetesen szét választja az államot mint a közhatalom gyakorlóját és az államot mint vállalkozót, mint a piaci élet résztvevőjét. És mint a piaci élet résztvevőjét nem illethetik meg speciális jogok, csak abban az esetben, hogyha ez a fajta különbségtétel alkotmányosan i gazolható. Ezért a Magyar Demokrata Néppárt úgy gondolja, hogy ennél a törvényjavaslatnál és ennél a megoldásnál, ha csak 1 ezrelék esély lenne arra - de szerintünk ezért ennél több van, tehát ha csak 1 ezrelék esély lenne arra , hogy az utólagos normakon troll próbáját nem állja ki ez a törvényjavaslat, akkor bizony előzetes normakontrollt kell kérni. És ha azt mondja az Alkotmánybíróság rá, hogy így jó, akkor örülünk neki; de ha azt mondja, hogy nem jó, akkor írjuk át a törvényt, és ne utólag, mert utólag osan esetleges alkotmányellenessé nyilvánítása óriási károkat okozna az egész országnak. Az egy következő pikáns kérdés, hogy éppen most van a Ház előtt az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat, amelyben a kormány javaslata szerint az előzetes normakon troll lehetőségét leszűkítenék az Országgyűlésre, utána pedig van egy olyan alkotmányügyi bizottsági módosító javaslat, amelyben a kormánypártok és a Fidesz összefogva, azzal a jelszóval, hogy lássuk uramisten, mire megyünk ketten, kicsapják a törvényből a z előzetes normakontroll lehetőségét úgy, ahogy van, és még az Országgyűlés számára se adják meg. Az pedig tragédia lenne ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ezért tisztelettel arra kérem a miniszter asszonyt, és rajta keresztül a kormányt a Magyar De mokrata Néppárt nevében, hogy fontoljuk meg alaposan ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Én most még a mellékletről nem beszéltem, ugye, azok szakmai kérdések, és az egyes szakmához értők, különböző bizottsági tagok vitatkozhatnak el azon, hogy az a rányok megváltoztatása helyese, megalapozotte, úgy kelle csinálni, vagy másképp. Én most csak az alkotmányossági aggályokat fejtettem ki - és nem azért, hogy fölöslegesen húzzuk a törvényjavaslatnak az elfogadását és törvénnyé válását, hanem csak és kiz árólag azért, mert az aggodalom vezérel bennünket, mert, mint látszik, bizonytalanság van ezen a területen, és itt ebben az esetben, ha 1 ezrelék az esély arra, hogy nem állja ki később az alkotmánybírósági kontrollt, akkor bizony előzetes normakontrollt k ell kérni; és ezért kérem a jelenlévő tisztelt képviselőtársaimat, hogy
