Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
372 tulajdon osi részarányt ilyen mértékben megváltoztatni. Ezt valószínűleg módosító indítvánnyal lehet kezelni. Kiemelésre került a bizottsági ülésen az, hogy üdvözlendő az előterjesztés azon része, amely a kisebb erdőterületek sorsát rendezi. Ami a legnagyobb vitát váltotta ki - azt hiszem, most már mondhatom, hogy természetszerűen , az a szavazatelsőbbségi joggal kapcsolatos kérdéskör. Itt is elhangzottak olyan érvek, amely szerint a társasági törvény nem tiltja a szavazati jog korlátozását. Ha tehát valaki ilyen f eltételek mellett veszi meg a társaság üzletrészét vagy részvényét, akkor tudja, tudnia kell, hogy mit vesz meg. Elhangzott az érvelésben az is, hogy ez a rendszer tulajdonképpen jelenleg is működik, mármint az aranyrészvényrendszer. Volt olyan markánsan m egfogalmazott vélemény, hogy a törvénytervezet elképzelése alkotmányossági kérdés, vagyis alkotmányellenes. Az volt a képviselő véleménye, hogyha egy ilyen szavazatelsőbbségi jogot egy társaság alapszabálya határoz meg, akkor ebben meg kell egyezni. Ugyana kkor most ezt az állam törvényben akarja deklarálni, és így itt megegyezésről szó sincs, emiatt a tervezett megoldás valószínűleg alkotmányellenes - a képviselő véleménye szerint. Felmerült az is, hogy a tőkeemelést nem az állami tulajdon részarányának tör vényi csökkentésével kellene megoldani. A vitában elhangzott, hogy a mezőgazdasági társaságok 75 százalékon felüli privatizálható részvénycsomagját az ott dolgozóknak és a vezetőknek ígérte már korábban a kormányzat megvásárlásra. Ez az ígéret azóta is csa k ígéret maradt, és amennyiben 50 százalékos tulajdoni arányra csökken az állami tulajdonrész, a maradék privatizálható részben az ott dolgozók nem lesznek versenyképesek a vásárláskor. (16.50) Volt, aki a módosítás időpontját kérdő jelezte meg, hiszen közeledünk a privatizáció végéhez, és nyilvánvaló, hogy lesz egy tartós állami tulajdoni kör, amelynek a vagyonkezelését rendezni kell. Ennek szervezeti kereteit jó lett volna már kidolgozni, esetleg ezzel a módosítással együtt beterjes zteni. Tudvalevő persze, hogy ősszel várhatóan a kormány a parlament elé áll ezzel az előterjesztésével. Végül is ilyen érvek mentén döntött úgy a költségvetési bizottság, hogy a törvénytervezet nem alkalmas általános vitára. Még egyszer szeretném azonban hangsúlyozni, hogy ez a döntés éppen 5050 százalékos volt, tehát a jelen lévő képviselőknek pontosan a fele alkalmasnak tartotta általános vitára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban szólásra jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Szünet előtt még hallgassuk meg Tardos Márton képviselő úr felszólalását, az SZDSZből! TARDOS MÁRTON (SZDSZ) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Miniszter Asszony mint előterjesztő! A privati zációs törvény, ha nem is tartozik a kétharmados törvények csoportjába, egy olyan kérdésről fogalmazza meg a törvényalkotó véleményét, amely az egész társadalmat foglalkoztatja. Méghozzá meg kell mondani, hogy egy nagyon lényeges, az átalakulás szempontjáb ól meghatározó kérdésben határozza meg a gazdaságpolitikát. Az eddigi tapasztalatok szerint ezen átalakulás sikeres végrehajtási eleme nem váltotta ki a társadalom szimpátiáját, örömét, támogatottságát. Ez már önmagában véve egy olyan ellentmondás, amely k ülönös figyelmet indokol, amikor a törvény módosításának a kérdése a Ház elé kerül. Ha meggondoljuk, hogy ehhez még az is hozzátartozik, hogy nemrég módosító kérdésekről tárgyalt a Ház, méghozzá elég nagy csomagban, és megfogalmazódott - a miniszter asszon y expozéjában is
