Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
373 megfogalmazódott , hogy a privatizációs munka vége felé közeledve most újra visszatérünk a törvénymódosításának kérdésére, akkor ez különösen érzékennyé tesz engem és - azt hiszem, nyugodtan állíthatom - minden szabaddemokrata politikust akkor, amikor erről a kérdésről újra tárgyalnunk kell. Mi az, amit mindenképpen indokoltnak tartok, és amit mi, szabaddemokraták egyértelműen támogatunk? Minden olyan törvénymódosítást, amely a privatizáció jelenleg kialakult folyamatának sikeres végrehajt ását elősegíti, azt egyértelműen támogatni szeretnénk és támogatni fogjuk. Ezt a nagyon bonyolult folyamatot viszonylag rövid idő alatt sikerre kell vinni, és a jelenlegi bizalmatlansági helyzetből egy megnyugtató, stabil helyzetet kell kialakítani a gazda ság tulajdonviszonyainak vonatkozásában. Ha arra gondolunk, hogy '98 végén, '99ben egy új szervezet fog foglalkozni az állami tulajdon intézményeivel, és ennek egy új, törvényes keretet kell biztosítani, akkor biztos vagyok benne, hogy ma csak azokkal a k érdésekkel szabad foglalkoznunk, amelyek az addig bekövetkező időben szükséges feladatok végrehajtása szempontjából elkerülhetetlenek. Minden ilyen intézkedést, amelyet racionálisan igazolni lehet, azt mi, szabaddemokraták támogatni akarjuk és támogatni fo gjuk. Várjuk azt a kormánytól, várjuk azt a privatizációs minisztériumtól és az ezzel a kérdéssel foglalkozó szakemberektől, hogy kiemeljék a benyújtott törvénymódosító csomagból azokat az elemeket, amelyek ilyen értelemben elkerülhetetlen módosításra kell kerüljenek. A többi kérdésben szeretnénk, ha a tartós állami tulajdonnal való foglalkozás és az üzleti tőke állami kézben maradó részének átmeneti ideig való racionális irányítási kérdéseivel együtt kerülne a Ház elé, és csak akkor döntenénk ezekben a kér désekben, amikor az egész csomagot, az egész hozzáállást együttesen láthatjuk. Mi az a két kérdés, amely ilyen értelemben kétségessé lett a szememben, kétséges lett előttünk, hogy most érdemes tárgyalni? Két ilyen kérdést emelek ki. Szabade és szükségese az állami tulajdon részarányának kérdéséről egy általános vitát folytatni több tucat, közel száz eset módosításának kérdésében? Valóban igaze az, hogy az éppen esedékes privatizációs folyamatok ilyen nagy számú módosítást követelnek azokban a törvényekbe n, amelyeket már többször tárgyalt a Ház és amelyekben - nehezen - kompromisszumos megállapodásra jutott. A második kérdés, ahol ez a probléma felmerül, ez az aranyrészvény problémája. Itt több probléma van, amelyet megemlíthetek. De nem akarom ezzel idejü ket hosszan igénybe venni, ezért csak nagyon röviden fogom elmondani, hogy miért tartom ezt a kérdést olyannak, amin érdemes gondolkodni, mielőtt szavazunk arról, hogy elfogadjuke a törvénymódosítást vagy nem. Az aranyrészvény egy ismert és a magyar jogba n is használt jogi fogalom, úgyhogy különleges, újbóli bevezetésére nincsen szükség. Ami miatt a kérdés aktuálissá vált, az az, hogy ezzel a már bevezetett és a törvényben már szereplő fogalommal különböző esetekben esetleg fontosabb tételesen foglalkozni, mint ahogy eddig korábban gondoltuk. Ez azonban egy nagyon bonyolult jogi kérdés, amely a társasági törvénnyel együtt szabályozható csak. Az, hogy most megelőlegezzük ezt a vitát, és a társasági törvény módosítása előtt ebben a kérdésben állást foglaljunk , ez csak akkor lenne indokolt, ha erre egyértelmű, a dolog fontosságára vonatkozó érveket hallanánk az előterjesztésben; azonban az előterjesztést előterjesztő szakemberek szájából még ilyen érveket én még nem hallottam. A kérdés akkor is bonyolult lenne, hogyha igazolódna az az álláspont, hogy most erre feltétlenül szükség van; és bonyolult lenne dönteni ebben a kérdésben a társasági törvény általános kereteinek végleges ismerete nélkül. Még egy különleges tényezőre szeretném felhívni a figyelmet. Az aran yrészvény - ismereteim szerint - a jogi gyakorlatban a tulajdonosok között egy konkrét megállapodás, amely adott esetre vonatkozik. Az adott esetre vonatkozó megállapodás, amely kikötéseket tartalmaz, hogy ezen részvény tulajdonosa miért különleges tulajdo nos, és miben tudja különleges tulajdonjogát érvényesíteni, az az adott megállapodás keretei között érvényes és ott kitárgyalandó. Ilyen értelemben úgy értelmezem a jogi lehetőségét egy törvénynek, hogy az aranyrészvény minimális
