Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
371 állapotban vannak ezek a mezőgazdasági üzemek, hiszen ahogyan láttam az előterjesztésből, illetve a napirendi javaslatból, a holnapi nap folyamán le is akarja zár ni a parlament ezt a vitát. Számtalan kérdés hangzott el a tőkeemelés technikájával kapcsolatban, hogyan történik ez, mi lesz a bevétellel. A törvényjavaslat 3. §ával kapcsolatban a következő kifogást emelte egyik képviselőtársam: a szavazatelsőbbségi rés zvény tulajdonlásával kapcsolatos jogosítványok köre elég szűk. És amikor ezeket a gondolatokat fölvetem, fölvethető talán az is, hogy a jogalkotás biztonsága mennyire kiszámítható, hiszen két évvel ezelőtt ezeket a cégeket fölemeltük 75 százalékra, most m eg két év után leszállítjuk 50 százalék plusz 1 szavazatra. Vannak olyan gazdaságok, mint az előbb is említettem, hogy kéthárom év alatt még választ sem kaptak arra, hogy a 25 százalékos privatizációval mi lesz, amire beadták a dolgozók és a menedzsment i gényét. Az 50 százalék plusz 1 szavazattal lehet formális és valóságos tulajdonlás a gazdaságban, de az állam mint többségi tulajdonos, a döntési jogkörök fontos részét átadhatja a 49 százaléknak. Hány cégnél indokolt a tőkeemelés? Ahol nincs tőkeemelés, o tt az árfolyam növekszik; és ez növelheti ugyan az állami bevételt, de az ott dolgozók részére a vételi lehetőség csökken. El kell gondolkozni ezen a helyzeten is. Végezetül pedig: a mezőgazdasági ágazat a társadalmi béke szempontjából is rendkívül érzéken y terület. A munkavállalók most úgy érzik, félrevezették őket és bizonytalanná válik a sorsuk. Ez demoralizál, megrekeszti a céltudatos gazdálkodást; vagyonfelélést és indokolatlan munkahelymegszűnést eredményez; kiszolgáltatja nemzeti értékeinket a különb öző érdekcsoportoknak, és az esélyegyenlőség megteremtése nélkül bonyolódhat le ez a privatizáció. Összességében 12 igennel, 7 nem és 4 tartózkodás mellett született az a kisebbségi vélemény, amit itt felsoroltam, és amely véleményem szerint majdnem azonos a többségi véleménnyel, azokkal az aggodalmakkal, amelyek a mezőgazdasági bizottságban megfogalmazódtak a mezőgazdasági rt.k vonatkozásában. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Soós Győző képviselő úrnak, a költségvetési bizo ttság alelnökének, a bizottság előadójának. SOÓS GYŐZŐ , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy már az eddigi vitában is elhangzott, bár még csak a bizottsági előadók szólalnak meg, élénk vita várható ebben a kérd ésben, és a vélemények erőteljesen megoszlanak. A költségvetési bizottság nem állított kisebbségi előadót, de a bizottság előadóját azzal bízta meg, hogy mind a kisebbségi, mind a többségi véleményt tolmácsolja a plenáris ülésen. A költségvetési bizottság szavazatával általános vitára nem tartotta alkalmasnak a törvénytervezetet. 18 szavazatból 9 igent kapott, tehát az általános vitára való alkalmasság megszavazásának éppen a határán volt, de mégiscsak az a helyzet állt elő, hogy a költségvetési bizottság v éleménye szerint a tervezet nem alkalmas általános vitára. A továbbiakban én tehát mind a mellette, mind az ellene szóló, ott elhangzott érvekre röviden ki fogok térni. Elhangzottak nyilvánvalóan a törvényjavaslat mellett érvek és olyan vélemények, amelyek aggályos pontokra hívták fel a figyelmet. Általános egyetértés volt abban, hogy az érintett körben szükséges a tőkeemelés elősegítése; elhangzott azonban: nem valószínű, hogy a tervezet által javasolt megoldás alkalmas erre a tőkeemelésre, hiszen amennyib en a mezőgazdasági üzemeknél a jelenlegi 75 százalékos állami tulajdoni részarányt 50 százalékra csökkentjük, a 25 százalék értékesítésével tőkeemelés nehezen képzelhető el a gazdaságokban, inkább valamelyes költségvetési állami bevétel lesz. Ez a bevétel azonban nem olyan mértékű, ami alapvetően indokolná ezeket az értékesítéseket. Azt hiszem, van olyan konstrukció, hogy amennyiben ez a megoldás mégis így kerül majd a törvénymódosításba, akkor más módon, valóban tőkeemeléssel lehetne esetlegesen a
