Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
343 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (G. N agyné dr. Maczó Ágnes) : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett dr. Homoki János képviselő úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Napirenden van az igazságszolgáltatás reformja , melynek során az Országgyűlés elé kerültek azok a jogszabályok, amelyek a magyar igazságszolgáltatási rendszer szervezetének átalakítására vonatkoznak. A legfontosabb módosítás a táblabírói rendszer visszaállítása, mellyel a Független Kisgazdapárt is egy etért. Az új szervezettel kapcsolatos javaslat vitája során kifejtettük, hogy hasonlóan az alkotmányhoz, ez a kormány csupán készítse elő az igazságügy reformját, azonban a jogszabály megalkotását, az új igazságszolgáltatási rendszer kialakítását már a köv etkező országgyűlés végezze el. A táblabírósági rendszerhez való visszatéréshez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek jelenleg nincsenek megoldva. A táblabírói rendszerre való visszatérés kinevezésekkel jár együtt. A jelenlegi város i bírák közül sokat megyei bíróvá, a megyei bírák közül pedig táblabíróvá kell kinevezni. A közelmúlt kinevezési gyakorlata országos botrányokat váltott ki, ezért aggályos: vajon az igazságügyi kormányzat megfelelő felkészültséggel rendelkezike személyi k érdések eldöntéséhez? Ez a kérdés akkor is felvetődik, ha más szervek, például az ügyészség gyakorlatában is előfordul az összeférhetetlenség alóli feltűnő kivétel. Így például van olyan megye, ahol a megyei főügyész felesége a megyeszékhely városi főügyés zének helyettese. Olyan szabályozásra van szükség, amely a bíróságok befolyástól mentes eljárását hivatott elősegíteni. Meg kell előzni, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanságát és az eljárások tisztességét bárki megkérdőjelezze. A miniszternek is eleget kellene tennie az Alkotmánybíróság 67/1995.(XII.7.) ABhatározatában foglaltaknak, mely szerint: "El kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétségeket kelt a bíró pártatlansága tekintetében." A bíróságokról szóló többszörösen módosított, 1972. é vi IV. törvény 57. § (1) bekezdése szerint: "A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének hozzátartozója a vezetésük vagy felügyeletük alá tartozó bíróságon, kollégiumban bíróként nem működhet." A 82. § (3) bekezdése utolsó mondat a szerint: "Az igazságügyminiszter az 57. §ban meghatározott együttalkalmazási tilalom alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat." Az idézett tilalomnak nemcsak az a célja, hogy az ítélkezési és jogorvoslati eljárás pártatlanságát ne befo lyásolhassa a hozzátartozói kapcsolat, hanem az is célja, hogy a vezetőibeosztotti kapcsolat mentes legyen a rokoni elfogultságoktól. Előresorolásoknál, minősítéseknél, jutalmazásoknál a hozzátartozói kapcsolat ne jelenthessen előnyt, a munkateher szétosz tásánál úgyszintén. Ennek ellenére az elmúlt évek során folyamatosan és jelenleg is megtörtént, hogy JászNagykunSzolnok megyében a bíróságot mintegy családi vállalkozásként - az igazságügyminiszter tudtával és hozzájárulásával - három család uralja. Az elnök és az elnökhelyettes felesége a megyei bíróságon bíró, a büntetőkollégium vezetőjének lánya pedig a szolnoki városi bíróságon büntetőbíró, sőt újabban ugyanott elnökhelyettes is. A megyei bíróság elnöke még 1987ben kapta meg a felmentést mint városi bíró; kérdéses, hogy ezt a felmentést időközben megújítottáke akkor, amikor a megyei bíróság elnöke lett. Nem tartjuk helyénvalónak, hogy a miniszter egyetlen megyei bíróságon három vezető beosztású személy esetében is élt törvény adta felmentési lehetős égével, különös méltánylást érdemlő esetnek minősítve a hozzátartozók ottani alkalmazását. Ennek eredményeképpen bárki kifogásolhatja, hogy a Szolnok megyei igazságszolgáltatás három család családi vállalkozásává vált.
