Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ):
282 éppen az ellenkező hatást érheti el. Tehát nagyon komolyan zsűrizni és vizsgálni kell ezeket a plakátokat. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes á ltalános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló előterjesztések együttes általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztéseket T/4296. és H/4320. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalásokr a kerül sor. Megadom a szót Szabó Rudolfné képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági átalakulás nyomán 1990 és '96 között a foglalkoztatottak száma másfél millióval esett vi ssza, ebből 1,1 millió volt a munkaképes korú. Számuk 4,7 millióról 3,6 millióra csökkent - és ezt a 3,6 milliót kihangsúlyoznám. A folyamat eredményeképpen Magyarországon a 1564 év közöttiek foglalkoztatottsága 20 százalékkal esett vissza, míg az Európai Unió 15 vizsgálat tagországában csak 2 százalékkal. Éppen az összehasonlítás miatt figyeltük meg a 1564 éves kor közöttieket. A megállapítások dr. Frey Mária munkaügyi kutató tanulmányából származnak. Tovább folytatva az összehasonlítást, megdöbbentő, ho gy a 1564 éves férfinépesség foglalkoztatottsága jelenleg Magyarországon 10 százalékkal alacsonyabb az Európai Unió tagállamainál, de az eltérő nyugdíjkorhatár miatt a 1564 éves nők foglalkoztatottsági rátája is elmarad másfél százalékkal, ami miatt Magy arországon magas női foglalkoztatottságról már csak múlt időben beszélhetünk. Persze a részmunkaidősök igen alacsony, 8 százalékos mértéke miatt nálunk még mindig több a ledolgozott órák aránya. De vajon hová lettek a munkahelyüket elveszítők? Az elmúlt fé l évtizedben nagyobb részük a gazdaságilag nem aktív népességet gyarapította. Munkanélkülivé végeredményben "csak" 470 ezren váltak. Az állástalanok és a pályakezdők elhelyezkedésének ellehetetlenülése az inaktivitás felé terelte a munkaerőállományt. Össz ességében a munkavállalási korú népesség kihasználatlansága megduplázódott, 20 százalékról 40 százalékra növekedett azoknak az aránya, akik munkanélküli, illetve szociális ellátásból vagy mások jövedelméből élnek. A munkavállalási korú nem foglalkoztatott ak számának bővülése azt eredményezte, hogy a vizsgált időszakban 98ról 173ra nőtt a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma. Ha ezen belül a munkanélküliállomány 470 ezres bővülését most figyelmen kívül hagyjuk, azt állapíthatjuk meg, hogy a gazda ságilag nem aktív népesség létszámgyarapodásának egyötöde tulajdonítható a munkavállalási korban történő nyugdíjazások elszaporodásának.
