Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
271 Marosvásárhelyen , ahol több tízezres tömeg várta a köztársasági elnököt, és valóban egy olyan történelmi megbékélésnek lehettünk tanúi, amelyre, azt hiszem, talán évszázadok óta nem volt példa. Azt elvárni, hogy egyik pillanatról a másikra gyökere s változások következzenek be, azt hiszem, hogy reálisan nem lehet, azt viszont látni kell, hogy a román köztársasági elnök, a román miniszterelnök valóban mindent megtesz annak érdekében, hogy egy jószomszédi viszony alakuljon ki, egy történelmi megbékélé s alakuljon ki; és a székely emlékművet koszorúzta meg többek között Göncz Árpád, és a Petőfi emléktáblát. (Dr. Dávid Ibolya: Államtitkár úr mondta!) Ne rontsuk el ezeket a csodálatos napokat, amiket a Magyar Köztársaság elnöke töltött Romániában, Erdélybe n! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabad György képviselő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Protokolláris kérdé s, hogy ki, mikor, mit koszorúzzon meg, és hogy tényleg mi történt, hiszen eléggé ellentmondásosak voltak az idevágó hírek. Most rövid időre történészként kívánok szólni. Milyen számokról van szó azon a Funarféle emléktáblán - koszorúzva vagy koszorúzatla nul? Kérem, érdemes, ha a magyar közvélemény egy kicsit értesül erről. Nem lehet párhuzamba állítani a holocausttal az erdélyi 184849es, a megosztó zsarnokság keltette polgárháborús jelenségek áldozatait. Nem lehet! Mi történt? Óriási felháborodást kelte tt világszerte 1849 őszén az aradi kivégzések sora és Batthyány Lajos miniszterelnök agyonlövetése; olyan nagy felháborodást, ami - különösen Angliában - megingatta a vezető köröknek Ausztria iránti szimpátiáját. A császári udvar kifejezett kérésére Metter nich egyik legjobb magyar tanítványa, gróf Szécsen Antal - nincs köze a Széchenyi családhoz - kiutazott külön ez ügyben Angliába, hogy tisztára mossa vagy ellensúlyozza a véres leszámolásnak ott is keltett felháborodását. Erre gyors munkával megpróbáltak ö sszeállítani egy ellenáldozatlajstromot, így született - részleteibe még érdemes belenyúlni, kérem - ez a bizonyos, nagy számokat emlegető lajstrom, amely olyan faluneveket is fölhasznál, amelyek nem is léteztek... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jel zi az idő leteltét.) Erdély akkori térképén. Magyarán mondva: egy propaganda, egy 150 éves propagandamanőver eredményeit örökíti meg - reméljük, nem végtelen időre - Funar, ismert polgármester emléktáblája. Köszönöm. (Taps az MDNP és az MDF soraiban.) ELNÖ K (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. (Mádai Péter: Mi köze ennek ahhoz, hogy koszorúzta vagy nem koszorúzta? - Közbeszólás: Ne morogj már!) Képviselő úré a szó. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm. Nem az emlékműről folyik itt a vita valójában. Részben az emlékműről vagy emléktábláról, az azon szereplő állítás megítéléséről; részben pedig egy, az országunk tekintélyét kockáztató hírről, adott esetben rágalomról - nem tudjuk pontosan, itt, ebben a te remben megítélni, hogy ez hír vagy rágalom. Mindenesetre ebben a Házban, itt, június 3án képviselőtársunk, Dávid Ibolya (Dr. SzentIványi Istvánhoz fordul:) - ahogyan ön is elmondta - hozzászólt ehhez a kérdéshez. Akkor a kormány nevében Szabó Zoltán álla mtitkár úgy foglalt állást - olvasom: "a köztársasági elnök gesztusa az említett emléktábla megkoszorúzására helyes volt". Ő itt úgy nyilatkozott előttünk - lehet, hogy tévedésből, lehet, hogy megtévesztette őt valaki , hogy megkoszorúzta a köztársasági e lnök úr ezt az emléktáblát, hovatovább több sajtónyilatkozat, újsághír szintén ezt az információt erősítette meg.
