Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP):
134 ellentmondásnak a feloldására már a korábbi kormányok időszakában is voltak különféle kezdeményezések. Emlékezetes, hogy a jelenlegi kormány - korábban is keresve erre a válaszokat - ennek szellemében tett javaslatot tavaly a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésére, amit az Országgyűlés el is fogadott. Ennek szellemében fogalmazódtak meg javaslatok, születtek döntések a járulékalap, a járulékot fizetők körének szélesítésére, amelyek mérs ékelni igyekeztek a járulékfizetés és az igénybe vett szolgáltatások közötti feszültségeket. E lépéssorozatba illeszkedik a beterjesztett javaslatcsomag számos más eleme is. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvénytervezetek által kezdeményezett változt atások alapvető célja, hogy garantált, a mainál kiszámíthatóbb, igazságosabb és a gyakoribb beavatkozást elkerülő stabil nyugdíjrendszer alakuljon ki Magyarországon. A javaslat több lépcsőben közelíti meg e meglehetősen összetett követelményrendszer kielég ítő mértékű megvalósulását. Mindenekelőtt azzal, hogy többelemes nyugdíjrendszer bevezetését indítványozza. Nem arról van szó tehát, hogy érintetlenül marad a nyugdíjrendszer eddig ismert felosztókirovó rendszere. Hiszen a javaslat szerint természetesen t ovábbra is megmarad és a jövőben is döntő súllyal szerepel a szintén reform értékű átalakításra szoruló és a tervezett program szellemében átalakításra is kerülő mai általános és kötelező nyugdíjbiztosítás, azaz a felosztókirovó rendszerű nyugdíjbiztosítá s, mint a nyugdíjrendszer első pillére, amely továbbra is a szükséges és elfogadható mértékű társadalmi szolidaritás megvalósulását hordozó pillér, az időskori szociális biztonság alapvető jelentőségű tényezője. Ehhez társul egy új, az egyéni felelősségen is alapuló nyugdíjbiztosítási pillér, az úgynevezett tőkefedezeti pillér. A harmadik elem a ma már működő és gyorsan bővülő önkéntes nyugdíjbiztosítás, amely az egyre népszerűbb önkéntes nyugdíjpénztárak rendszerén, kisebb mértékben az üzleti biztosítások által kínált konstrukciókon keresztül valósul meg. Mindezt fokozatosan kialakuló és bővülő körben egészíti ki az időskorúak járadékának intézménye, amely mind a rászorulók, mind a nyugdíjrendszer működése szempontjából elvi jelentőségű, hiszen világosan s zétválasztja a járulékfizetésen alapuló nyugdíjellátásokat az állam szociális gondoskodásának felelősségi körébe tartozó, ezért a költségvetés által finanszírozandó ellátásoktól. Mindezekből kitűnik, hogy a nyugdíjrendszer egészén belül erősödik a biztosít ási elv - ez szándéka is a törvényjavaslatcsomag beterjesztőjének, a kormánynak , ami egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy erőteljesebb kapcsolat alakul ki a járulékfizetés és a nyugdíj összege között. Ez fontos célja, fontos eleme a változásoknak, hiszen a mai nyugdíjrendszer egyik alapvető problémája, hogy jó néhányan úgy érzékelik, vajmi kevés kapcsolat van az általuk befizetett járuléktömeg és a kifizetett ellátások között. A vita - szolidaritás vagy biztosítási elv - legalább olyan régi, mint ma ga a kötelező társadalombiztosítás. A kérdésrendszer a nyugdíjrendszer egészén belül nem úgy merül fel, hogy vagyvagy, hanem úgy, hogy isis. És a valódi kérdés mindig az, hogy milyen mértékben, milyen arányban van jelen a két elem. A szintén átalakításra kerülő felosztókirovó rendszernek és a nyugdíjrendszer többi elemének együttesen kell biztosítania a társadalmilag szükséges és elfogadható arányokat. Mindez a beterjesztett törvénytervezetekben úgy tükröződik vissza, hogy új alapokra helyeződik a járulé kfizetés, és ennek megfelelően mondja ki a törvénytervezet, hogy a kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek között együttesen és egyszerre érvényesülnek. Már a z eddigiekből is kitűnik, hogy nem pusztán egy új biztosítási forma, a tőkefedezeti magánnyugdíjrendszer bevezetéséről van itt szó, hanem a nyugdíjrendszer egészének átalakításáról, hiszen a továbbra is meghatározó jelentőségű felosztókirovó rendszer vált ozásai szintén napirenden vannak. Ezeknek a változásoknak a lényege, legalábbis egyfelől - akár az egyes szolgálati évekhez kapcsolódó azonos súlyszámok ügyére, akár a degresszív jövedelemszámítás eddigi szabályainak módosulására, akár a minimális szolgála ti idő növekedésére gondolok, és nem akarom tovább folytatni , abban ragadható meg, hogy a felosztókirovó rendszeren belül is ösztönözni, erősíteni
