Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
120 Tisztelt Ház! Azt hiszem, Magyarországon - hála istennek - tanszabadság van, egyházi, önkor mányzati, alapítványi iskolák azonos elbírálásban részesülnek. Azonos elbírálásban részesülnek egyfelől, mert hiszen fenntartótól függetlenül ugyanabban a normatívában részesülnek a tavaly módosított közoktatási törvény szerint. Ami ezen belül az egyházi i skolákat illeti - az Alkotmánybíróság április 25ei ítéletével összhangban , az egyházi iskolák bizonyos többlettámogatásra is jogot formálhattak, és ezt a többlettámogatást meg is kapják. Ez a többlettámogatás annak arányában jár, amilyen arányban önkorm ányzati feladatokat vesznek át. Ennek - az Alkotmánybíróság ítéletének indokolása szerint - az a kritériuma, hogy közoktatási megállapodást kötötteke vagy sem. A közoktatási megállapodás által érintett iskolák tanulói után a kormány - mármint a kormány ál tal megkötött közoktatási megállapodásokkal érintett iskolák tanulói után - ezt a kiegészítő támogatást is folyósítja. Nem igaz az, hogy 1994 óta az egyházi iskolák pedagógusai nem kapják meg ugyanazt, amit az önkormányzati iskolák pedagógusai. Az, hogy mi t kapnak a pedagógusok, a fenntartótól függ, a fenntartót viszont egyformán kezeli a kormány, a költségvetés - állami, önkormányzati, egyházi vagy alapítványi fenntartót. (Dr. Dobos Krisztina: A 10 ezer forintot nem kapták meg!) Ami a konkrét esetet illeti , úgy gondolom, hogy ez a hátrányos helyzet Piliscsabán aztán végképpen nem érvényes. Tudomásom szerint Piliscsabán az önkormányzat és az egyház között, az önkormányzat és az egyházi iskola között mintaszerű és kiváló az együttműködés. (Dr. Semjén Zsolt: E z így van!) Úgy tudom, hogy itt az országgyűlési képviselővel is ugyanez a helyzet. Az pedig, hogy egyházellenes támadásnak minősítsünk minden vandalizmust, nem gondolom, hogy ez egyszerűen bagatellizálás, de azt hiszem, inkább elhihető, hogy részeg fiatal ok randalíroztak, mint hogy Voltairet olvasták, és a "Tipord el a gyalázatost!" felszólításon fellelkesülve döntögették volna (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az emlékműveket. Köszönöm szépen. (Taps és derültség a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Személyes érintettség okán megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. (Felzúdulás, zaj az ellenzék padsoraiban. - Közbeszólások: Miért?) Személyes érintettség okán azért adom meg a szót, mert Pokorni képviselő úr személy szerint Bauer Tamást és Horn Gábort tette felelőssé valamiért, ami ellen a képviselő úrnak joga van tiltakozni. Megadom a szót Bauer Tamásnak. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnö k asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban Pokorni Zoltán engem is felelőssé tett azért, hogy a piliscsabai szülők milyen levelet írnak. (Zaj.) Magam is megkaptam ezt a levelet - ugyanúgy, mint Pokorni Zoltán - mint országgyűlési képviselő, és én sem ta láltam benne semmi egyházellenest; hanem azt, amit Pokorni Zoltán felolvasott, ami nem az egyház ellen és nem az egyházi iskola ellen irányul, hiszen Semjén Zsolt azt mondta, hogy az egyházi iskolát érte támadás. Nem! Ebben a levélben a vatikáni megállapod ást, a kormány és a Vatikán közötti megállapodást érte támadás. Ez igaz. De az egy más kérdés, az nem az egyházi iskola elleni támadás. (Zaj az ellenzék padsoraiban.) Azt szeretném még elmondani, hogy én nyilván nem lehetek oka ennek a levélnek... (Dr. Sem jén Zsolt: Ilyet nem mondtam!) - nem, ezt Pokorni Zoltán mondta; hiszen én ugyan valóban... (Közbeszólás: A hangulatkeltés!) kaptam tájékoztatást annak idején a már kialakított megállapodásról - mint az egyik koalíciós párt egyik tagja , mielőtt ez nyilvá nosságra került volna, és el is mondtam az államtitkár úrnak mindazokat az észrevételeket már hónapokkal ezelőtt, hogy a szabaddemokraták miért nem tartják jónak, miért tartják károsnak ezt a megállapodást - elmondtam. De mint koalíciós képviselő semmit eb ből a véleményből nem hoztam nyilvánosságra, egészen addig, amíg a tegnapi Népszabadságban - több hónappal ezek után, és jóval a piliscsabai levél megírása után - elmagyaráztam azt, hogy miért vannak nekem is és a szabaddemokratáknak
