Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
121 fenntartásai, nagyon h atározott fenntartásai, miért tartjuk károsnak és elfogadhatatlannak ezt a megállapodást. (10.00) De ez nem befolyásolhatta a piliscsabai szülőket. Azt is elmagyaráztam ebben a cikkben, hogy azt az alkotmánybírósági beadványt, amiről itt Semjén Zsolt beszé lt, az Alkotmánybíróság elutasította. Ezt az egyet nem mondta Semjén Zsolt, hogy elutasította ezt a beadványt! (Dr. Semjén Zsolt: Tartalmilag nem!) Mert az Alkotmánybíróság azt mondta (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) , hogy abban az arányban illeti meg támogatás, és nem ahogy a beadványtevők kérték, nem ugyanaz a támogatás illeti meg. Ez egy nagyon lényeges különbség, tisztelt képviselőtársaim! Az önök alkotmánybírósági beadványát elutasították... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mi krofonját. - Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Dobos Krisztina frakcióvezetőhelyettes asszony, a Magyar Demokrata Fórum részéről: "Mégis kinek az é rdeke, ki védi a tankönyvhasználók érdekeit?" címmel. Megadom a szót dr. Dobos Krisztina frakcióvezetőhelyettesnek. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoltam, hogy a mai napon nyugodtan lehetne egy na gyon lényeges kérdést megbeszélni napirend előtt. Ennek a nagyon lényeges kérdésnek a témája a tankönyvkérdés, hiszen azt hiszem, bár kétségtelen tény, hogy az iskolák majdan, valamikor számítógéphez fognak jutni, jelenleg úgy tudjuk, hogy a pályázat nem v olt érvényes, tehát ebben az évben már igen kicsi a valószínűsége annak, hogy az internetes lehetőség valóban megszülessen a középiskolákban; tankönyvre azonban mindenkinek szüksége van, és azt gondolom, hogy a tankönyvkérdés még akkor sem fog megoldódni, ha Internet vagy számítógép lesz az egyes iskolákban. A kérdés azért nagyon lényeges, mert a tankönyvárak folyamatosan emelkednek, s talán ha a Művelődési Minisztérium kimutatásából egykét számot idézek, akkor a képviselőtársaim is rájöhetnek arra, hogy m a már nagyon nehéz a szülőknek, egy két, háromgyermekes szülőnek a tankönyvvásárlást lebonyolítani, mert mondjuk, egy gimnázium első osztályában 7812 forint a tankönyv, az átlagos csomagár, ami természetesen az iskola választásától függően lehet egy kicsi vel kevesebb. A kicsivel kevesebb 6400, de lehet jóval több: 9200 is, és még hasonló példákat mondhatnék. Ezért is lényeges kérdés, hogy a Művelődési Minisztérium kinek az érdekében gondolkozik és mit tesz a tankönyvárak mérséklése érdekében. El kell mondj am, hogy az 1993ban minden diák által megkapott közel nyolcszáz forintos normatív támogatás, amit tankönyvre lehet használni, az idei évben csökkent. Az általános iskoláknál már csak 760 forint, a szakmunkásképzőben 610 forint és a középiskolában 1140 for int. Alig emelkedett a tankönyvtámogatás mértéke. Amit az iskolák megkapnak, az csökkent, a reálértéke pedig, azt mondhatnám, hogy gyakorlatilag a fele. Ha úgy gondolja a Művelődési Minisztérium, hogy ezen a kialakuló tankönyvpiacon - az nagyon helyes, hog y sok kiadó ad ki tankönyvet - a tankönyvhasználó és a tankönyvet fizető érdekeit is képviseli, akkor meg kellene jelennie nemcsak a tankönyvkiadók érdekképviseletének, vagyis annak a kiadói csoportnak, amelyek különböző tankönyveket adnak ki, hanem meg ke llene jelennie a tanárok és a szülők érdekképviseletének is a művelődési tárca gondolkozásában. Ezért is megdöbbentő és tulajdonképpen nem érthető, hogy miért nem folytatta a tárca azt az ingyenes, az iskola számára megvásárolható tankönyvek támogatását, a mikor a diák ingyen megkaphatta volna a tankönyvet, mert az az iskola tulajdona, azt több éven keresztül használhatta,
