Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
1139 hétköznapjaiban találkozni, mert azokkal csak karambolozni lehet. A jogminőségjogselejt téma egyre inká bb megkerülhetetlen lesz. Egyre többen ismerik fel, hogy a jogszabályok rossz minősége mekkora károkat okoz. A kérdés ugyanakkor szakmai presztízskérdés is, közvetlenül minősíti a kormányt és az országgyűlési képviselők szakmai hozzáértését és lelkiismeret ességét. Véleményem szerint elvárható az MSZPSZDSZkormánytöbbségtől, hogy ne viselkedjen hol fűnyíró, hol gőzhenger módjára, és az ellenzék véleményét is figyelembe véve iktassa ki munkájából - legalább ősztől, a választásokig hátralévő időben - a jogsel ejtek tömegét. Ha a jövőben ez megtörténik, akkor a pihenésünk jobban kiérdemelt lehet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Rendkívül nehéz az ön több mint 12 perces hozzászólására érdemi ellenvéleményt kifejteni. Az ön megítélése, mindaz, amit ön elmondott a jogalkotás, a törvényalkotás és az Országgyűlés munkájáról, rendk ívül egyoldalú. Nem azért vitatkozom önnel, mert rossz ezt hallgatni az embernek, hanem azért vitatkozom önnel, mert nem felel meg a tényeknek. Törvények tucatjait tudom önnek felsorolni, amikor a Ház száz százalékban - ellenzéki és kormánypárti oldalról e gyaránt - támogatta a törvényeket. Olyan, több mint 120 szakaszos kódexet tudok önnek említeni, képviselő úr, legutóbb éppen a védjegyjog szabályozása kapcsán, amikor még képviselői módosító indítvány sem érkezett a törvényjavaslathoz. Emlékszem olyan elle nzéki felszólalásokra, amikor az ellenzék elismerően szólt a törvények tartalmáról, kidolgozottságáról, színvonaláról - találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény, képviselő úr. Emlékszem arra az általános vitában elhangzott képviselői véleményre - sz intén ellenzéki oldalról , amikor a hozzászóló képviselő asszony azt mondta, hogy meglepően jó színvonalú törvényekkel találkozik. Ezek is tények, a hibákkal és a fogyatékosságokkal együtt. A kép ezekkel a tényekkel egészíthető ki, és tehető valóban reáli ssá, képviselő úr. Azok, akik kritizálják a törvényalkotást, nyilvánvalóan jól teszik, mert mi is tudjuk, hogy nagyon sok fogyatékossága van, csak nem kell elfelejteni, hogy a kodifikáció 1988ban azt jelentette, hogy az Országgyűlés maximum 22 törvényt do lgozott ki, '87ben 16ot, egészen más politikai és történelmi viszonyok között, egészen más munkafeltételek között - tavaly 131et. Ez nem fog megállni, képviselő úr, mert az ország változása, az integrációs törekvéseink kikényszerítik azt, hogy igenis (A z elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) újabb és újabb törvényeket dolgozzunk ki és fogadjunk el. Nem igaz az az általánosítás, ami ilyen lesújtó minőségi megítélésről adna számot. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán ) : Tisztelt Országgyűlés! Szabad legyen az elnöknek mint a képviselő úr által selejtgyártónak mondott cég egyik - ha nem is főnökének, de - befolyásosnak minősített személyiségének is hozzászólni. Szeretném tájékoztatni a képviselő urat, hogy olvastam azt a cikket. Annak a cikknek a szerzője levelet is írt hozzám, amelynek alapján ön a gondolatait most megfogalmazta. Szeretném tájékoztatni arról is, hogy a főtitkár úr is válaszolt a szerzőnek. Úgyhogy nem ismeretlenek ezek a gondolatok előttünk sem. Most ab ba nem kívánok beleszólni, hogy milyen körülmények között végzi az Országgyűlés hét esztendeje a munkáját. Mindnyájan tudjuk, hogy nagy az intenzitás, és szeretnénk ezt csökkenteni - valószínűleg nem fog sikerülni. Egy dolgot azonban figyelmébe ajánlok önn ek is és mindazoknak is, akik így az Országgyűlés tevékenységét értékelik. Tudniillik ezek a szakemberek egy dolgot elfelejtenek: elfelejtik azt, hogy itt képviselők ülnek, politikusok. Tehát ha ez egyszer gyár a mennyiséget tekintve, viszont soha nem lehe t a minőséget tekintve gyár, mert itt soha nem mechanikusan fognak eldőlni a dolgok, hanem politikai érdekek, politikai viták alapján. Ezt a folyamatot és benne a személyiséget, a képviselőt
