Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1126 Ezért a Független Kisgazdapárt nem tudja elfogadni ezt a törvényt . Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdapárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Mészáros Béla képviselő úrnak, aki az SZDSZ képviselőcsoportjának... (Mészáros Béla jelzi, hogy tévedés volt, nem kíván szólni. - Zaj.) Kérdezem a tisztelt... (Az elnök a csengő megkocogtatásával kéri a képviselők figyelmét.) ...Országgyűlést, kívánjáke a képviselőcsoportok indokolni a szavazatukat. Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, aki a Fidesz képviselőcsoportjának szavazatát indokolja. KÓSA LAJOS (Fide sz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A Fideszfrakció nemmel szavazott a privatizációs törvény módosításánál. Ennek okai a következők: A privatizációs törvényben semmi keresnivalója nincsen az aranyrészvénykonstrukció nak, ez a gazdasági törvénybe tartozik. A kormány csak a szokásos előkészítetlen, átgondolatlan kapkodása következtében próbálja a privatizációs törvénybe beszuszakolni azt, ami ő maga szerint sem tartozik oda, hiszen a kormány által előkészített szöveg a gazdasági törvényre vonatkozóan - amit a képviselők ősszel fognak tárgyalni és megkapni - szintén tartalmazza ezeket a jogi normákat, illetőleg ott fog az igazi vita kibontakozni erről. Úgy ítéljük meg, hogy kár a sietség és a kapkodás okán összeforgatni a z egyébként még szinte kialakulatlan vagy félig kész magyar jogrendet; ez nem a jogi stabilitást, hanem a bizonytalanságot növeli. Ezért nem értettünk azzal egyet, hogy az aranyrészvénykonstrukció ebbe a törvénybe került be. Másodszor: nem támogattuk ezt a törvénymódosítást, mert nem látjuk megalapozottnak a mellékletben szereplő állami tulajdoni hányadokat. Ennek az az oka, hogy akkor, amikor a kormány a saját megbízása alapján különböző szervezeteket, sőt magát az ÁPV Rt.t is arra ösztönzi, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzon ki az állami tartós tulajdonban levő vállalkozói vagyon további sorsáról, akkor, amikor ezek a koncepciók még nincsenek készen, úgy ítéljük meg, hogy nem szabad eleve behatárolni a mozgásterét sem a kormánynak, sem az ÁPV Rt.nek, sem a parlamentnek a tekintetben, hogy mi a szándéka a későbbiekben ezekkel a tartós állami tulajdonban maradó tulajdoni arányokkal. Most azt tesszük, hogy koncepció és átgondolás nélkül eleve meghatározzuk az általunk nem ismert feltételeknek megfelelően a lehetséges utakat. Szerintünk ez értelmetlen, fordítva kell gondolkodni, el kell dönteni, hogy mit akar a kormány a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatokkal. (17.00) Attól függően, hogy mi a további sorsa az ÁPV Rt.nek, mi a további sorsa az ál lami vagyonnak, annak megfelelően kell visszafelé módosítani a privatizációs törvény mellékletét. Harmadjára: nem értettünk egyet a módosítással, mert azt gondoljuk, ha van törvényjavaslat, amelyhez fontos költségvetési számítások, költségvetési kihatások és ezeknek a bemutatása szükséges, akkor pont a privatizációs törvény és annak melléklete módosítása feltétlenül ezek közé tartozik. Hiszen az előterjesztő az indokolásban világosan megmondta, hogy néhány tulajdoni arány változásra azért van szükség, mert további működőtőkebevonás nem képzelhető el privatizációval, hanem csak az állami tulajdoni hányad növelése árán. Miután ez az államháztartás egyenlegét, pozícióját masszívan érinti, nem fogadható el olyan előterjesztés és olyan törvénymódosítás, amely ez eket nem mutatja be a képviselőknek. Most túl azon, hogy a jogalkotásról szóló törvény és az államháztartási törvény ezt egyébként kötelezően
