Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
1125 bevezetésével, az úgynevezett aranyrészvénnyel, ez volt a fő indok, hogy miért kell ezt a törvényt módosítani. (16.50) Úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat abszolút nem teljesíti azokat az elvárásokat, azokat az igényeket , amelyek egy szavazatelsőbbségi részvényhez kapcsolódhatnának. A valódi oka ennek a beterjesztésnek az volt, hogy a kormány további privatizációs bevételre kívánt szert tenni még 1997ben, tehát valójában ez a javaslat azért készült, hogy az OTP, a Matáv és a Herendi Porcelángyár megmaradt 25 százalékos állami tulajdoni része még ebben az évben privatizálható legyen. Úgy gondoljuk, ez a törvényjavaslat nem átgondolt, a kormány privatizációs stratégiájával sincs összhangban, és eléggé átlátszó az a kísérlet , amivel a kormány az állampolgárokat kívánta megnyugtatni, mondván, hogy a szavazatelsőbbségi részvény lehetővé teszi azt, hogy az energiaszolgáltatásban, az energiaellátásban és más stratégiai ágazatban az állam ezzel a részvénnyel tulajdonosi jogokat gy akorolva a magyar nemzetgazdaság érdekeit megfelelően védeni tudja. Úgy gondoljuk, hogy ezt ezzel a törvényjavaslattal semmiképpen sem tudta a kormány elérni. (Taps az MDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, aki a Független Kisgazdapárt frakciójának szavazatát kívánja indokolni. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt nemmel szavazott erre a kormánytöbbséggel, a kormánykoalíció által elfogadott törvényre, abból az okból, hogy nemcsak a Független Kisgazdapárt tagjai, hanem - legalábbis úgy érezzük - az agrárium jelentős része nem értett egyet e beterjesztett törvényjavaslattal, hiszen például a mezőgazdasági bizottsági vita során 12:11 volt az arány például az ált alános vitára való alkalmasságról. Ez nagyon kiélezett szavazatarány volt. Természetesen utána a 28 tartós állami tulajdonban levő állami gazdaságból 26nál visszavették 75 százalékra a tartós állami tulajdonrészt, kettőnél - amelynél már kevesebb volt, a Lábod Mavad Rt. és a Bábolna Rt.nél - viszont 50 százalék plusz 1 szavazatra csökkent az állami tulajdonrész. Mi azért sem helyeseljük ezt a megoldást, mert az állami protekciónak megint egy megnyilvánulását látjuk ebben az esetben. Mi váltotta ki azt a m egoldást, hogy a 28 állami gazdaság közül kettőben kivételt tegyenek? Természetesen itt az lett volna a jó, ha mind a 28nál megmarad a 75 százalékos állami tulajdonrész. Nem értünk egyet a megkülönböztetéssel, amikor az egyenlők között mindig vannak egyen lőbbek. Ez a szocialista protekciónak az egyik megnyilvánulása. A Medosz, tehát a szakszervezeti érdekképviselet is elmondta aggályait a törvényjavaslattal kapcsolatban, hisz a szociálliberális kormánynak a munkavállalók számára korábban tett ígéretei közü l semmi nem valósult meg, tisztelt képviselőtársak. És őszintén elmondom, ez is egy nagyon rossz törvény, amelyet elfogadtak az előbbi pár percben. Nem látjuk semmi biztosítékát annak, hogy a még tartós állami tulajdonrész valóban vagyonőrként az ÁPV Rt. t ekintetében jól működni fog, és mi ezt kezdeményeztük már többször napirend előtti felszólalásban is. Véleményünk szerint egyáltalán nincs szükség ÁPV Rt.re ebben az átmeneti időszakban. Neves közgazdászok elmondják, sokkal jobb lenne, ha bárhova tartozna - akár egy bankhoz - a vagyonőr, a vagyonfelügyelet, mert kérem szépen, ez az ÁPV Rt. egy nagy vízfej. A működési költségek jelenleg majdnem többe kerülnek, mint amit önök folyamatosan privatizálnak. És sajnos ki kell mondani, nem vagyonőre az állami tula jdonnak, hanem a vagyon felélője az ÁPV Rt., és sajnos semmi biztosítékot nem látunk arra, hogy az elfogadott privatizációs törvény elfogadott változatával is bármi javulna ezen a helyzeten.
