Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos és sportbizottság alelnöke: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
103 költöző értelmiségi számára (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) jövedelemadócsökkentő tényezőként számoljon. A Magyar Demokrata Néppárt, ha ebben a két kérdésben érdemleges előrehaladást nem lát... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját. - Zaj a bal oldalon.) - bocsánatot kérek , mind a kettőben javaslatot fog tenni az ősz folyamán. A békétleneknek békességet kívánok! (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy ki kíván reagálni. Megadom a szót kétperces reagálásra Orosz István képviselő úrnak, az oktatási bizottság alelnökének. DR. OROSZ ISTVÁN , az oktatási, tudományos és sportbizottság alelnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képvis elő Úr! Én úgy vélem, hogy nagyon fontos dologról szólt Szabad György napirend előtti felszólalásában. Valóban mindaz gond, amit ő itt elmondott, hiszen a kistelepülések értelmisége, a falvak értelmisége tulajdonképpen három nagy csoportból áll: a lelkésze kből, az agronómusokból és a tanítókból. Nem kell mondanom, hogy milyen nagy gond van a lelkészek ellátásában. Az elmúlt negyven évben a lelkészek képzése olyan lehetőségek között mozgott, ami ma sajnos nem teszi lehetővé, hogy minden kistelepülésnek lelké sze legyen - ne adj' isten, ha két valláshoz tartoznak, akkor két lelkésze, vagy ha három valláshoz tartoznak, akkor három. Ezért is fontos az én megítélésem szerint az, hogy a lelkészképzés állami támogatása olyan mértékű legyen, hogy ez a probléma megold ódjék. Az agronómusok helyzetéről most nem kívánok szólni, mert az messzire vezetne. Szólni kell azonban a tanítókról, a tanárokról; azokról a tanítókról, tanárokról, akik valóban megérdemelnék azt, hogy valamilyen pótlékkal ismerjük el a munkájukat. S nem is kellene nagyon messzire menni, az én ifjabb koromban a feleségem tanyasi tanítóként, pedagógusként kezdte, s ezért tanyasi pótlékot kapott. Bizony jó lenne, ha valamilyen pótlékkal most is elismernénk azokat, akik lámpás szerepre vállalkoznak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettesnek, Magyar Demokrata Fórum. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Egyetértek Szabad Györ gy képviselő úrral és Orosz képviselő úrral is abban, hogy rendkívül fontos kérdés a vidéki értelmiség megtartása. Fontos azért, mert az Orosz képviselő úr által említett körön kívül - a lelkészek, a papok, a mezőgazdasági mérnökök vagy agronómusok és a ta nítók - van még egy nagyon fontos kör, ez az orvosoknak: a körzeti orvosoknak, a helyi orvosoknak a köre, amely legalább olyan fontos tényezője a vidéki értelmiségnek. Ahhoz, hogy ezt az értelmiségi kört vidéken meg lehessen tartani, bizony nagyon sok segí tség kell. Segítség kell túl az adókedvezményeken, az adómentességeken, azon a pótlékon, amit a képviselő úr említett; a munkahelyteremtő beruházások támogatásán keresztül nagyon sok olyan részeleme van ennek a tevékenységnek, amivel elérhető lenne, hogy e z a közösség ott megtartható legyen. Hiszen ha ez az értelmiség ott lakik, akkor kovásza egy közösségnek. Ha ez az értelmiség csak gépkocsival vagy autóbusszal bejár a településre, és nem vállalja a település mindennapi gondját és sorsát, akkor ez a telepü lés előbbutóbb vagy elnéptelenedik, elöregszik, vagy pedig egy még rosszabb folyamat indul meg, aminek nagyon sok Tolna megyei település most az áldozata - elindul egyfajta gettósodás. Olyan településen, olyan választókörzetben élek, ahol 30 kistelepülés van, és a 30 kistelepülés mindennap küszködik ezzel a gonddal. Miután az iskolakörzetesítéssel elértük, hogy az iskolában a pedagógusok már nem járnak a falvakba, nincsenek ott, ezért az iskolai értelmiség kivonulása volt az
