Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
104 első tőrdöfés a falusi értelmis égnek, majd az orvosoké - azáltal, hogy megint csak körzeteket látnak el, nem laknak a településen, hetente egykét alkalommal látogatják azt. Mi a Magyar Demokrata Fórum nevében támogatunk minden olyan megoldást, ami adókedvezménnyel (Az elnö k a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.), adómentességgel támogatná az ott élők megmaradását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) (8.50) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Mielőtt további reagálásokra megadnám a szót, megkérem a páholyban helyet foglalókat, hogy a mobiltelefonjukat szíveskedjenek kikapcsolni; ez a házbizottság állásfoglalása. Kétperces reagálásra megadom a szót Surján László frakcióvezetőhelyettes úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Kös zönöm a szót. Tisztelt Ház! Én is egyetértek azzal, hogy a magyar vidék felzárkóztatásának egyik legfontosabb kérdése az értelmiség kérdése. Azt hiszem, hogy ezek a napirend előtti felszólalások figyelemfelhívó jellegűek, és nem lehet áttekinteni mindazt, ami történt, mindazt, ami nem történt, és mindazt, aminek történnie kellene. Arra szeretném ebben a kétperces reakcióban felhívni a figyelmet, hogy talán a pótlékok gondolatvilága mellett - amit most nem akarok vitatni, mert nagyon sok szimpatikus vonás va n benne - a képzés oldaláról is lehetne mit kezdeni. Arra gondolok - szintén skandináv modell , hogy van lehetőség arra, hogy az az összeg, amit az állam még a mai körülmények között is befektet a felsőoktatásba, részben ne közvetlenül jusson el akár az o ktatóintézményhez, akár a hallgatóhoz, hanem a települési önkormányzatokon keresztül. Csodálatos élmény volt számomra egy programegyeztetés egy vidéki kisvárosi polgármesterrel, aki a program megbeszélése során jelezte, hogy egy adott időpontban be kell fe jeznie a részvételét, ugyanis hazaérkeznek a városba az egyetemistái. A polgármester azokat, akik az ország különféle egyetemein tanulnak, a polgármesteri hivatalban fogadja, velük elbeszélget a sorsukról, a szociális helyzetükről, a tanulmányi eredményeik ről. Azt hiszem, ha ehhez még egyfajta központi támogatásra ezen a csatornán keresztül - például a kollégiumi elhelyezéshez való hozzájárulásra - mód nyílna, akkor egy olyan eszközrendszert tudnánk megteremteni, ahol a település érdekelt abban, hogy saját értelmiségét fejlessze ki, nevelje föl és tartsa meg. Azt gondolom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , az esélyegyenlőség szempontjából ennek óriási jelentősége van. Köszönöm a türelmet és a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok so raiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Lányi Zsolt frakcióvezetőhelyettes úrnak, Független Kisgazdapárt. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A problémával kapcsolatb an, amelyet képviselőtársam felvetett, és amely valóban aggasztó, és valóban valami megoldást vár, szeretnék egy kis megközelítést tenni az oktatási oldalról. A vidék és a kistelepülések értelmisége általában - nagy részben - olyan fiatalokból állt, akikne k lehetőségük volt a saját településükről feljönni, az egyetemet elvégezni és oda visszamenni, hisz kötődtek a szülőföldjükhöz, a községükhöz, a falujukhoz, és ott mint értelmiségiek fejtették ki a tevékenységüket. A mai oktatási elképzelések és az oktatás i program azonban szinte lehetetlenné teszik a vidéki és a létminimum határán élő családok, tömegek gyermekeinek tanulását, ha csak a kollégiumi elhelyezésre, a tandíjra, a jegyzetek és a tankönyvek árára gondolok. Gyakorlatilag szinte lehetetlenné válik a vidéki fiatal felsőfokú képzése. És mindig baj van akkor, ha Budapesten vagy a nagyvárosokban tehetősebb emberek gyermekei elvégezvén az iskolát, felsőfokú végzettséget
