Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FILLÓ PÁL (MSZP):
980 Már '96 őszén is dolgoztak a főszarkák, például a békésszentandrási Kákafoki holtág vizén, ahol három nap alatt 2 millió forint értékű busát halásztak le 98 hektáros vízterületről. Nem azok jutottak a halakhoz és egyéb bevételekhez, akik betelepítették az állományt és törődtek a holtággal és környezetével. A törvénytervezet nem tér ki lényeges hangsúllyal arra a jövőt befolyásoló kérdésre , amely a visszatelepítés és a visszafogás problematikája. Követendő példát a japánoknál láttunk, ahol az egész ország összefogott, hogy javuljanak a vizeik és azok élővilága. Itthon nagyon jó szakemberek vannak, akik képesek ezeket a felvetett problémákat kezelni. Egy keletafrikai példa: a NagyTavakba telepítettek egy tilápia nevű halat, amely úgy elszaporodott, hogy minden másfajta hal kipusztult. Óriási veszélye van annak, ha hazánk vizeiben is - mondjuk, a Balatonban vagy a Fertő tóban - elszaporodnak a külön betelepített halak, ez könnyen pusztulást okozhat az eredeti halfajtákban. A tulajdonlás megszerzésének kérdése is vihart fog kavarni. Javasoljuk az önkormányzatok bevonását, kapják meg és adják oda azoknak a közösségeknek, amelyek törődtek is viz eikkel, illetve a benne lévő halállománnyal és a vizek környezetével. Az önkormányzatok felügyelete nagyon fontos, és az, hogy az önkormányzatok területén lévő vizekből az önkormányzatok részesüljenek, így bevételhez is jutnak. (20.50) A vizek hasznosításá ban lényeges szerepet játszanak és szervezett tevékenységet folytatnak a horgászegyesületek. Lényegesnek tartjuk azt, hogy nagyobb szerephez juthassanak ezek a közösségek és nagyobb megbecsülést is élvezzenek. Nagy szeletet hasít le a tortából ismételten é s nem utoljára a többség rovására az, aki privatizál egy olyan területet, ahol például 1520 millió forint telepítési költséggel visszatelepítés történt. Akik gondoskodnak a vizekről, azok kapják meg azt az önkormányzaton keresztül hasznosításra. A tulajdo nszerzésből a külföldieket ki kell hagyni. Ma már negatív, rendezetlen példa a Tiszai Erőmű és a Tiszató. Vajon nem kellett volna először rendezni a tulajdonhoz fűződő halászati jogot, és utána értékesíteni? A Tiszató ugyanis része az erőműnek. A törvény tervezetben nagyobb odafigyelést kell hogy kapjon az elektromos halászat. Szigorú feltételrendszer kell hogy működjön, tenyészidőszakon kívül egy alkalommal, előre bejelentett helyen és időben, kellő ellenőrzés mellett. Nagyon fontos ezekre a szempontokra odafigyelni. Az orvhalászat, az orvhorgászat kérdésköre külön fejezetet igényelt volna. A Magyar Köztársaság nem mondhat le arról a jogáról, hogy a tengerek, nemzetközi vízterületek halászati tevékenységét felmondja. Külön átgondolást igényel a vízparti tu lajdonosok lehetősége, jogai és kötelezettségei. A Független Kisgazdapárt részéről az elhangzottak alapján, a módosítások után tudjuk csak elfogadni a törvénytervezetet. Köszönöm figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Ors zággyűlés! Megadom a szót Filló Pál képviselő úrnak, MSZP, akit Farkas Gabriella képviselő asszony követ. FILLÓ PÁL (MSZP) : Igen tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Így jobban érzem magam, mert kö zelebb tudom elmondani elnök úrhoz a mondandómat, és gondolom, jobban... (Derültség az MSZP padsoraiban.) elnézést kérek , tehát jobban odafigyelünk egymásra, hiszen úgyis sajnos nagyon kevesen vagyunk. Néhány szót szeretnék szólni arról, hogy miért is sz ólok hozzá ehhez a törvényhez, hiszen végső soron mint Erzsébetváros országgyűlési képviselője, sajnos az én választókörzetemben nem túl sok
