Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DANIS GYÖRGY (SZDSZ):
973 Meg kellett tanulniuk a rendelkezéseket, a szabályozók at, ki kellett tapogatni a lehetőségeket, és jó magyar szokás szerint a kiskapukat is meg kellett lelni. Azok az emberek, akik ezekbe a szervezésekbe fogtak, maguk sem sejtették, hogy milyen gondok tömegét vállalták fel. Egyszerre kellett kapcsolatokat kié píteni, fontos információkat begyűjteni, sikeresen működő falvakat felkeresni. Ugyanakkor embereket kellett felvilágosítani és biztatni vendégfogadásra, a házak vendégfogadásra alkalmassá tételére, csinosítására. Ha mindez megvolt, akkor elkezdődhetett a m arketing szervezése, ehhez idegenforgalmi irodákba való szaladgálás, finanszírozók felhajtása és egyebek intézése. Sok helyen így és innen indultak el azok a kezdeményezések, amelyek most szerte az országban helyileg jelentős vendégforgalommal büszkélkedhe tnek. Nagyon sok új vendég ismerhette meg a magyar tájakat, falvakat. Tervezhető bevételt biztosítottak olyan községekben, ahol erre igazán nagy szükség volt. Ezek az emberek, amikor tapasztalatokat szereztek, egyre többen jöttek rá, hogy helyileg mit kell még tenni azért, hogy községük, környezetük vonzerejét növeljék. Ezért érthető, hogy az ökológiai komplex falu- és tájrehabilitáció gondolatait helyileg ők kezdték megfogalmazni, és ők próbálták környezetüket arra biztatni, hogy hasonló módon próbálkozzan ak a szomszéd falvakban is. Egyesek azzal kezdték tevékenységüket, hogy társakat kerestek ahhoz, hogy óvják meg a falu építészeti emlékeit, javítsák a falu arculatát; másutt a megtisztítását kezdeményezték, a harmadik helyen virágosítást, faültetéseket ind ítottak. Jó néhány helyen falvakban vagy közvetlen környezetükben található, vendéglátás szempontjából vonzerőnek tekinthető öreg kastélyt alakítottak át, vagy horgászvendégeknek szállást biztosítottak, kirándulóhelyeket frissítettek fel, vagy túrákat szer veztek a környéken. Volt, ahol a biogazdálkodás elterjesztésének szándéka volt a primer kezdeményezés. Erre példa Galgahévíz, Tiszacsege, de Drávafokon és Szentbékkállán is hasonló példával lehet találkozni. Vidékenként a szőlészeti és a borászati kultúra újbóli fellendítésének kapcsán fogtak össze rekonstruálni a vendégcsalogató pincesorokat. Így alakítottak ki vendégforgalmat. Szép példa erre Baranyában Palkonya község, Tolnában a györkényi pincefalu, de talán a leghíresebb Hajós község pincefaluja, melyn ek idegenforgalmi vonzereje országos hírű, hisz kitűnő rendezvényeik már több mint tíz éve sok vendéget hoznak. Az ökorehabilitációs kezdeményezések az egymás mellett lévő falvak tevékeny polgármestereitől is eredhetnek. Érdekes példa erre 13 Tisza menti község, a Tiszatér Háló kezdeményezése Tiszavasváritól Tiszacsegéig. Itt a Tisza Program elméleti leírásának adaptálásával, értékmegőrzéssel egybekötve, egy főleg ökológiai és tájrehabilitációs tervet készítettek a polgármesterek. Hasonlóan született közös , elsősorban falusi vendéglátást megcélzó fejlesztési terv hat nyugatbakonyi község polgármesterének kezdeményezésére Magyarpolány környezetében. A legértékesebb spontán kezdeményezéseknek azokat tekinthetjük, amelyek egy kistérség ökológiai szemléletű, s zéles körű fejlesztését kezdeményezték helyileg. Ezekről elmondható, hogy pontosan felmért és sokoldalúan megfontolt projektleírásokat csináltak a kezdeményezők. Egy távlati cél, a falu- a termelés- a kultúrtájrehabilitáció vagy a biotermesztés elterjeszt ésével és egy közvetlen cselekvési program megfontolt összehangolásával áttekinthető és minden részletében támogatható, kezdeményező ereje miatt országosan is figyelemre méltó munkát indítottak el. Ezek közül hadd emeljem ki a Zalakar kezdeményezést Türje községben, a Zselicben fekvő bányaközség és környékének fejlesztési programját, a Tiszabábolnán elindított Cötkény kezdeményezést, az Ormányság Alapítvány programját. A felsorolt példák mindegyikénél fontos megjegyezni azt, hogy megvalósításuk elindult, er edményeket tudnak felmutatni és országos példaként is kiválóan alkalmasak.
