Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Határozathozatal a polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 1996. december 17-ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
870 feltételeket kell vállalnia a kedvezményezettnek. Mert vagyont úgy, habókra odaadni senkinek nem lehet! Teljesen egyetértek egyébként Kutrucz é s Kósa képviselőtársammal, de azon túl szeretném egyértelműen leszögezni: azoknak is érdeke a tiszta fogalmazás, akik ezen nyernek. Ugyanis ebben a feltételben, ahogy itt a törvényben megfogalmaztatott, egyértelműen sárosnak érezheti magát mindenki, aki il yen formán vagyonhoz jut. Erre pedig nincsen szükség, mert mi is vagyont szeretnénk adni, aki megérdemli, aki közérdekből... (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Megérdemli!) ...megérdemli, pontosan! És önök is szeretnének! Csak mi szeretnénk tisztán l átni, hogy ki az, aki kapja. Ebből a fogalmazásból pedig ez nem derül ki. (18.20) Ezen túlmenően nagyon fontos lenne tisztázni - itt, most , hogy mi az, ami elfogadható. Úgy látom, hogy sem az eredeti előterjesztés, sem a módosítások ezeknek a feltételekn ek nem felelnek meg. Ezért én azt kérem önöktől, az egymásnak feszülés helyett próbálják rábírni a kormányt és az előkészítőket arra, hogy ezen feltételeknek megfelelő előterjesztés kerüljön a parlament elé, és mi ezt, ígérem, megszavazzuk. De ne felejtsék el, ez nem vonatkozhat néhány, valakik által kijelölt úgymond fontos üzemre. Ezt általánossá kell tenni. Akkor, amikor a Bábolna privatizációjánál olyasmi hangzik el, hogy Amerikában sem jutottak tulajdonhoz a beszállítók, akkor én minden ilyen rosszul me gfogalmazott előterjesztést gyanúsnak tartok. Miért nem juthat a beszállító tulajdonhoz, ha úgyis privatizálni akarjuk Bábolnát? Akkor megteremtődhetne az a régen várt... (Folyamatos zaj.)... - elnök úr, próbáljon meg csendet teremteni, az embernek nehéz h allani saját gondolatát. (Derültség.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Képviselő Úr! Önnek teljesen igaza van, sokadszor figyelmeztettem a Házat, mindkét oldalon figyelmetlenül kísérik az éppen felszólaló képviselőtársukat. Szeretném felhívni ugyanakkor ké pviselőtársaim figyelmét, hogy ezeket a vitákat már többször, hosszadalmasan, ugyanezek a személyek lefolytatták ebben a Házban, tehát azt hiszem, hogy az érvek csoportosításánál és hosszadalmasságánál ezt figyelembe lehetne venni, mind a pro, mind a kontr a érveknél. Tessék, képviselő úr, és megkérem a tisztelt Házat, hogy nagyobb figyelemmel hallgassa a szónokot. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy végre megvalósulhatna az a régen várt cé l, hogy a feldolgozó és a termelő közös érdekben van, olyan helyzetben van, amikor a másiknak a léte az egyiknek is szükséges. Tehát nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a feldolgozóipar, mondjuk egy vágóhíd tönkremegy akkor, amikor a termelő nyereséget te rmelt - és fordítva sem. Ezért kérjük még egyszer, gondolják meg a javaslatainkat, de ezt - ahogy így most a parlament előtt van - nem tudjuk támogatni, és egyértelmű, hogy Alkotmánybírósághoz fordul az MDF is. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. G ál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szabad legyen - bár lehet, hogy megint kritikát kapok érte - azt a megjegyzést tennem képviselőtársam hozzászólásához, miszerint megemlítette, hogy javaslata ellenére én nem hívtam össze az Országgyűlést a szünet alatt. V olt szerencsém az ön nyilatkozata után nyilatkozatot tenni, amiben felhívtam a figyelmet arra, hogy nincs hatásköröm arra - csak meghatározott feltételek esetén: kormány, aláírás és így tovább , hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát összehívjam. Ezt csak azért mondom, hogy ezt most már kár emlegetni, mert ha akartam volna, sem tudtam volna saját elhatározásból összehívni az Országgyűlést.
