Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Határozathozatal a polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 1996. december 17-ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
871 Tisztelt Országgyűlés! Raskó György képviselő úrnak adom meg a szót, MDNP. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Képvi selőtársaim! Nem akarom húzni az időt, mert sokszor vitattuk már ezt a problémát, és úgy tűnik, hogy egyes képviselők között nem sok közeledést lehet ezen a területen látni. Én egyetlenegy új motívumra hívnám fel a figyelmet, ez pedig a következő: amit Oro sz Sándor képviselőtársam elmondott, nagyon jól hangzik, de hadd hozzam nyilvánosságra a legújabb adatokat arra vonatkozólag, hogy azokban a privatizációs esetekben, ahol termelőszövetkezetek tulajdonhoz jutottak, akár 25 százalékhoz, akár többségi tulajdo nhoz, ezeknek a vállalkozásoknak a sorsa hogyan alakult a későbbiekben. Nos, a Privatizációs Kutató Intézet tegnap hozzám küldött listája alapján több mint 35 privatizációs tranzakció van. Ahol szövetkezeti tulajdonszerzés történt élelmiszeripari vállalko zásoknál, ott a továbbadás egymásfél éven belül megtörtént. Tehát a termelőszövetkezetek kedvezményes formában hozzájutottak az üzletrészhez, utána továbbadták készpénzért valamilyen más befektetői társaságnak. Ilyen például a Zalatej ügye, ilyen például a cukor, az "ötök" ügye - és sorolhatnék még más esetet is. Valószínűleg ez a két cég - akár a Gemencről, akár a Ringáról van szó , rendkívül vonzó ilyen szempontból, később ezt a tulajdont készpénzért lehet értékesíteni. Azt hiszem, hogy miután itt ebben nem kisemberek vannak..., a Ringa Húsipari Rt. ingyenes vagyonszerzési célból létrejött Arrabona Pig szövetkezetnek kistermelő részvényese vagy üzletrésztulajdonosa egyetlenegy sincs, de van közötte több... - ha jól tudom többségben termelőszövetkezeti v ezetők léptek be ebbe az Arrabona Pig Szövetkezetbe, illetve néhány környékbeli nagy sertéstermelő kft., köztük osztrákok és olaszok is. Mindenki van benne, csak kistermelő nincs, tehát úgy gondolom, hogy a Ringa Húsipari Rt. esetében, ahol mintegy 1200 be szállító van, miért pontosan ennek az 51 személynek vagy személy által létrejött szövetkezetnek lesz meg az a lehetősége, hogy mintegy 2,5 milliárd forintnak megfelelő eszközértékű eszközt ingyenesen megszerezzen. Azt hiszem, hogy alkotmányossági aggályoka t ez mindenképp felvetne. A másik dolog pedig az, hogy teljesen érthetetlen a szövetkezeti közös oszthatatlan tulajdonról beszélni. Úgy tudom, magántulajdon van, amit működtethetnek szövetkezeti formában, meg van köztulajdon, állami tulajdon. A szöveg egyé rtelműen fel nem osztható szövetkezeti tulajdonról beszél, ami nem létezik; az magántulajdon, és aki azt megkapja ingyen, utána szabad döntése alapján ezzel a tulajdonnal úgy rendelkezik ahogy akar - az magántulajdon. Az, hogy fel nem osztható: volt a múlt ban egy ilyen fogalom, volt szövetkezeti közös tulajdon a szocialista gazdaságban. Ma már nincs ilyen, tehát ebből adódóan is értelmetlen ez a megfogalmazás. Többször elmondtam, tisztelt képviselőtársam, hogy egyébként meg közgazdaságilag anakronisztikus a z, amit önök itt kérnek. Nem véletlen, hogy nemcsak az alkotmányügyi bizottság utasította el ezt a módosító indítványt, hanem a gazdasági bizottság is. A gazdasági bizottság gazdasági szempontok, közgazdasági megítélés alapján véli úgy, hogy nem szerencsés állami vagy bármilyen más vagyont, amit egyébként versenyszférában működtetnek, szövetkezeti tulajdonba adni, mert valószínűleg versenyképessége hosszú távon nem marad meg, pontosan azáltal, hogy oda más befektető nem tud belépni, még akkor sem, ha esetle g tőkeemelés céljából pénzügyi befektetőre van szüksége az adott társaságnak. A múltkor is elmondtam, ennél sokkal jobb forma, hogyha egy társaság, ami lehet részvénytársaság vagy kft., bizonyos részt a termelők, amelyet ingyenesen megszereznek, beapportál nak egy nyílt részvénytársaságba, ahová mások is invesztálni tudnak. Ebből a szövegértelmezésből ez nem derül ki, és nem véletlen, és szeretném tolmácsolni kapuvári egyéni képviselőként is azt az aggodalmat, amit a kapuvári Ringa Húsüzem szakszervezete tov ábbított felém: az ott dolgozó munkások úgy érzik, hogy az általuk létrehozott értékből semmiféle részesedés ezáltal számukra nem lesz elérhető, márpedig a korábbi privatizációk során a dolgozóknak és a
