Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Határozathozatal a polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 1996. december 17-ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
864 december 17ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása . A törvén yjavaslatot T/2505. számon - Bauer Tamás, Dornbach Alajos és Tardos Márton képviselők, SZDSZ, önálló indítványa , a bizottsági ajánlásokat pedig T/2505/3842. számon kapták kézhez képviselőtársaim. A Házszabály 110. §a (2) bekezdésének megfelelően, ha a köztársasági elnök úr a kihirdetésre megküldött törvényt aláírása előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi az Országgyűlésnek, a napirend tárgyalása során a Házszabály 107. § (2) és (4) bekezdéseit, tehát a záróvitára és a zárószavaz ásra vonatkozó házszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az előbb említett házszabályi rendelkezés visszautal a 105. és a 106. §okra, amelyek a részletes vita eljárási szabályait tartalmazzák Mindezekre figyelemmel, tisztelt Országgyűlés, megkérdezem a z ajánlásokat előterjesztő bizottságokat, úgymint az alkotmányügyi és a gazdasági bizottságot, kívánnake előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Sem az alkotmányügyi bizottság, sem a gazdasági bizottság nem kíván előadót állítani. Tisztelt Országgyűlés ! Ezek után a záróvita két szakaszból áll. Felhívom figyelmüket, hogy kizárólag a módosító javaslatokhoz vagy a módosító javaslattal érintett részekhez lehet hozzászólni. Először megnyitom a ki nem hirdetett törvény 8. §ában a privatizációs törvény 38/A §a (2) bekezdése módosítására irányuló rendelkezés vitáját. A második ajánlás 1. pontjában levő indítvány az ÁPV Rt. számára biztosított határidő meghosszabbítását kezdeményezi. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki szólni. (Senki sem jelentkezik. ) Nem. A záróvita e szakaszát ezért lezárom. Megnyitom a záróvita második egységét, az ajánlás 1. és a második ajánlás 2. pontjában lévő indítványoknak megfelelően. Ez az alternatíva a ki nem hirdetett törvény 11. §ában a törvény 69/A §a (5) bekezdése mó dosítását tartalmazza. Az alaprendelkezés kivételesen indokolt esetben a térítés nélküli vagyonátadás lehetőségét biztosítja a szövetkezeteknek fel nem osztható szövetkezeti tulajdonába. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki szólni. Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A törvényjavaslathoz most kiosztott második ajánlásból is látszik, hogy módosító indítványt nyújtottam be, amelyben a törvény 11. §ában a még ki nem hirdetett, de elf ogadott törvény 69/A §ának új (5) bekezdését javasolom. Tettem ezt azért, mert meggyőződésem szerint helyesen döntött az Országgyűlés akkor, amikor azt a törvényt abban a tartalomban elfogadta, amelyet később köztársasági elnök úr megfontolás végett vissz aküldött. Megfontolás végett visszaküldte, de - és ebben osztom köztársasági elnök úr álláspontját - nem minősítette alkotmányellenesnek azt a döntést, amelyet akkor hozott az Országgyűlés. Hogy ez így van, jelzi, hogy az alkotmányügyi és a gazdasági bizot tság sem a törvényi rendelkezés, a megfontolásra visszaküldött rendelkezés egészét javasolja visszavonni, hanem annak csak egy jól körülhatárolható részét javasolja elhagyni. Meggyőződésem, ha bármiféle alkotmányossági aggály merülhet fel az eredeti rendel kezéssel, akkor mindezek fennállnak azokkal összefüggésben is, amit most az alkotmányügyi, illetőleg a gazdasági bizottság javasol. Meggyőződésem, hogy sem ez, sem az nem alkotmányellenes. Ugyanakkor meg kell nézni, milyen érvek alapján próbálják itt egyes csoportok ezeket a döntéseket másként formálni. Gyakran hangzanak el érvek az ellen, hogy a szövetkezetek bármiféle támogatása sérti a versenysemlegesség elvét, sérti - mint ahogy ezt köztársasági elnök úr is jelezte - a köz- és a magántulajdon egyenjogús ágának elvét. Úgy gondolom, hogy aki még ma is úgy gondolja, hogy a szövetkezeti tulajdon valami sajátos köztulajdon, az elfelejtette, hogy eltelt egy jó néhány esztendő azóta, hogy ezt tartalmazta a Magyar Köztársaság alkotmánya, és elfelejtette azt, hogy 1991ben a
