Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mit tesz a kormány a magyar műkincsek Oroszországból való hazakerüléséért?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
829 Nyilvánvaló, hogy a bankkonszolidáció 400 milliárdjánál is arról van szó, hogy az e setek nagy részében a dolog elkerülhetetlen volt, tehát valójában olyan gazdasági válság ment végbe a reálszférában, amivel nem lehetett mit tenni, és vannak olyan ügyek, amelyek, ha gondosabban gazdálkodnak, akkor valószínűleg elkerülhetők lettek volna. N yilvánvaló, hogy meg kell vizsgálni, itt is most erről van szó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hiszen egy tíznapos vizsgálat után nehéz nyilatkozni, és utána tudunk majd valamit mondani, hogy konkrétan jogi értelemben... (Az e lnök az idő letelte miatt kikapcsolja az államtitkár mikrofonját. - Szórványos taps.) Dr. Csapody Miklós (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mit tesz a kormány a magyar műkincsek Oroszországból való hazaker üléséért?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Csapody Miklós úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, kérdést kíván feltenni a művelődési és közoktatási miniszternek: "Mit tesz a kormány a magyar műkincsek Oroszor szágból való hazakerüléséért?" címmel. Miniszter úr távollétében, ha a képviselő úr elfogadja, az államtitkár úr válaszol. (Dr. Csapody Miklós jelzi, hogy elfogadja.) Elfogadja a helyettesítést. Megadom a szót dr. Csapody Miklós képviselő úrnak. DR. CSAPOD Y MIKLÓS (MDF) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Természetesen elfogadom az államtitkár úr válaszát, hiszen mint ő maga mondta, két testben egy lélek a miniszter úrral... Viszont államtitkár úr, azt hiszem, abban nincs közöttünk vél eményeltérés, hogy a műkincsek 1913 óta nem számítanak hadizsákmánynak. A nemzetközi jog büntetendőnek ítéli a művészeti, tudományos és kulturális értékek bárminemű sérelmét, nemhogy azok elhurcolását. A Vörös Hadsereg az után, hogy Magyarország már a szöv etségesévé vált, a Dél- és NyugatDunántúlon - felszabadítóként - példátlan módon és ok nélkül pusztította a kastélyokat, a műemléki állagot 70 százalékban, a berendezést 90, a műgyűjteményeket 95, a levéltárakat 90, a könyvtárakat 80 százalékban törve ös sze, égetve fel, illetve szállítva el. Magyarország kulturális javainak jó része tehát jóvátehetetlenül veszendőbe ment. A megmaradt, ám elhurcolt magyar műkincsekről nem mondhatunk le, a visszatérő tárgyaknak pedig vissza kell majd kerülniük jogos tulajdo nosaikhoz. A fosztogatás néhány nap alatt zajlott le Budapesten annak idején ágyútűzben, tehát ha ez lehetséges volt, akkor lehetségesnek kell lennie a hibátlanul nyilvántartott, gondosan őrzött, raktárakban tartott magyar kincseknek is. (Sic!) Ennek egyet len akció keretében kellene megtörténnie, nem pedig úgynevezett hosszú folyamat keretében. Jelcin elnök '92ben itt, az Országgyűlésben mondta, hogy - idézem : a háború alatt nemzeti és kulturális értékek kerültek Magyarországról Oroszországba, és ma is o tt találhatók. Mi már ma elhoztuk ezeket az értékeket, azok első részét - ez igaz, csak hogy kettőt... Azoknak a száma, amelyek ott maradtak, 40 ezer körül van, nem úgy, mint az MSZMP által eltulajdonított képek, szobrok - ezeknek a sorsát ismerjük. Ön min iszter úr - államtitkár úr - azt nyilatkozta idén februárban, hogy természetesen a kormány mindent el fog követni a tárgyalások sikeréért, ám a mostani helyzet nem túl biztató. Kérdezem, mi az a minden, amit eddig tettek. Köszönöm. (Taps a Fidesz, az MDF, a KDNP és az MDNP padsoraiban.)
