Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
789 Azt hiszem, képviselőtársaim emlékezete időként kihagy, és a miniszterelnök ú ré is, amikor elfelejti, hogy a termelőszövetkezetek nagy része már messze nem a mezőgazdaságból élt meg, hanem különféle melléküzemágaik voltak, ahol könyveléstechnikai manőverekkel próbálták egyensúlyban tartani az adott szövetkezetek mérlegét. (Közbeszó lások az MSZP padsoraiból.) Úgy tűnik, képviselőtársaim - akik most közbekiabálnak, ahelyett, hogy gombnyomással kétpercesre kérnének lehetőséget - elfelejtik azt, hogy ezeknek a szövetkezeteknek a nagy része kényszerből jött létre. A jól gazdálkodó szövet kezetekhez politikai okokból odacsapták a rosszul gazdálkodó szövetkezeteket. '90ben tiszta lapot kellett kezdeni, hogy akik tudnak eredményesen gazdálkodni, kapják meg ezt a lehetőséget; azok az egyéni gazdák, akik úgy gondolják, hogy van erejük, van tud ásuk, van szakképzettségük, kapjanak lehetőséget. (Karakas János közbeszól.) Úgyhogy a szétveréssel kapcsolatban jobb lenne - őszintén mondom , ha nem ilyen javaslatok tárgyalásánál próbálnák meg a múltat magyarázni. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak a jogi rendszere egy kicsit szerencsétlenre sikeredett. Úgy gondolom, jobb lett volna talán nem megpróbálni különféle utaló szabályokkal összehozni ennek a hitelintézeti területnek a szabályozását, mert a különféle jogszabályokra való utalással és a jogi normák keveredésével, valamint a nem megfelelő szóhasználattal a jogalkalmazó számára nehéz helyzetet teremtünk, ha ilyen módon fogjuk majd ezt elfogadni. Nem is beszélve egyébként a magyar állampolgárokról, akik ha ezt a jogszabályt el olvassák, akkor ismételten csak legyinteni fognak, s azt mondják, hogy ezek a jogászok nem tudnak értelmesen és magyarul fogalmazni. Ez a jogszabály nem egy szűk rétegnek készül. Nem a szabadalmak oltalmáról szól, hanem soksok mezőgazdasági termelő számár a is megpróbál valamiféle eligazítást nyújtani. Ha ezt megfogalmazzuk, úgy kell megfogalmazni, hogy ne ötéves jogi előképzettség legyen szükséges ahhoz, hogy egyegy szónak a tartalmára lehessen következtetni, hanem a közérthetőség alapján a magyar állampo lgárok tudják, hogy a törvényjavaslat valójában mit tartalmaz. A keveredésre csak néhány példa. A hitelintézetekről szóló törvényt és az értékpapírtörvényt tartalmazza másodlagos joganyagként, mert azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyekkel ez a törv ény egyébként ellentétes rendelkezést nem tartalmaz. De természetesen a polgári törvénykönyv háttérjogszabálya ennek a törvénynek, valamint a jelzáloglevelekről szóló részben az 1982ben kibocsátott 28. számú törvényerejű rendelet szintén egy ilyen háttérj ogszabály. Ezeknek a jogszabályoknak a fogalmi rendszere helyenként keveredik. Ebbe még egy nagyobb keveredést visz ez a javaslat, ezért úgy gondolom, nagyon szükséges lesz a módosító javaslatok során kigyomlálni a fogalmi pontatlanságokat, és megpróbálni egységes fogalmi rendszert alkotni, hogy ezek a jogszabályok alkalmazásuk során ne jelentsenek majd problémát. Nagyon röviden néhány olyan kérdést említenék, amelynek a megvitatását a Magyar Demokrata Fórum mindenképpen indokoltnak tartja. Elhangzott, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy csak az ingatlanok tekintetében kívánjuk ezt a kedvezőbb lehetőséget megteremteni. Valóban felmerül az a kérdés, hogy a törvényjavaslat előterjesztői kellett volna ismerjék, hogy az Országgyűlés tavaly a jelzálog tekintetéb en nemcsak az ingatlanra tette lehetővé a jelzálogjognak a bejegyzését, hanem bizonyos ingóságokra is. Ezért a megkülönböztetés e tekintetben jogilag értelmezhetetlen, a gyakorlatban pedig szinte elfogadhatatlan. A vagyontárgyak: a hitelező számára adott e setben teljesen mindegy, hogy mi a hitelnek az alapja, ha az egy forgalomképes vagyontárgy, eladható vagyontárgy és a nyilvántartása szempontjából a jelzálogjognak a bejegyzése megoldható. Kérném majd az államtitkár urat, hogy próbálja meg értelmezni a 3. § (3) bekezdésében foglalt tulajdonosi jogosítványoknak a legújabb megfogalmazását. Szájer képviselőtársam utalt arra, hogy itt a kezelői jogot megpróbálják visszahozni; fölösleges, értelmezhetetlen, és ha a termőföldnek a tulajdonjogát vagy egyéb ingatlan tulajdonjogát meg fogja szerezni ez a pénzintézet, abban az
