Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ):
783 csinálni, de ha már csináltunk ilyet , ahelyett negatív célra figyelt, hogy mit akar megakadályozni. Meg akarta akadályozni, teljesen érthetően, a külf öldi tulajdont; meg akarta akadályozni, hogy pénzügyi célból befektetők menjenek a földre; de azt a pozitív célt, amit meg kellett volna fogalmaznia, hogy segítse a gazdálkodó tulajdonossá válását, azt viszont nem fogalmazta meg. Így a csupán negatív szabá lyozás oda vezetett, hogy senki - aki tőkével egyébként érdekelt lenne beszállni a mezőgazdaságba, kereskedő, élelmiszeripari üzem, bank, hasonlók - ne merjen, ne tudjon beszállni a mezőgazdaságba - tehát végképp magára maradjon a lehetetlen körülményekke l küszködő termelő. Ezen a helyzeten az első pozitív segítség éppen a földhitelintézet lehet, hiszen ez az, amely legkézenfekvőbben tudja segíteni a termelőt abban, hogy tulajdonossá váljon. Hiszen a legkézenfekvőbb önálló üzleti köre a földvásárlás hitele zése annak, aki gazdálkodik a földön. Ezt a funkciót egy sovány jogosítványú jelzálogintézet is meg tudja csinálni. Ha azonban arra a másik funkcióra gondolunk, ami itt mindenképpen fölmerül, hogy általános mezőgazdasági fejlesztések generálásában is részt kellene vennie ilyen jelzálogintézetnek, akkor rájövünk, hogy a most beterjesztett törvény erre kevés. Részben azért kevés, mert elég szűk az a kör, amelynek nyugodtan hitelezhet másra is, mint földvásárlásra. Gyakorlatilag a nagyobb magántulajdonosok, te hát a 100200300 hektár tulajdonnal rendelkező magántulajdonosok az az egyedüli üzleti kör, ahol tud mezőgazdasági fejlesztési hitelt is kiadni, semmilyen más körnek nem tud a mai magyar jogrendben. Ennek is elég korlátozott mértékig, egyszerűen azért, me rt a föld relatíve alulértékelt Magyarországon az egyéb termelőeszközökhöz képest, tehát gépekhez, berendezésekhez képest; tehát ennek is csak kis mértékben tud hitelt adni, semmilyen más körben ez a hitelintézet nem segíti a földvásárláson kívül a mezőgaz dasági fejlesztések finanszírozását - nem tudja szegény segíteni! A másik oldalról, ha kibővítenénk a jogosítványait, ahogy az alapítói akarják, akkor is tudni kell, hogy akkor sem tudna általános hitelezővé válni, de kicsit mozdulhatna ez a kör bőven. Kid erült az eddigiekből, hogy a háttérben szerveződik az intézet, és teljesen világos, hogy ennek az alapítói két dologra figyelnek, és erre próbálnak befolyásolni bennünket - és félreértés ne essék, én egyetértek az ő szándékaikkal , egyrészt tehát, hogy úg y alakítsuk tovább a törvényt, hogy még biztonságosabb pénzgyűjtővé tudjon válni, tehát még változatosabb befektetéseket tudjon magához vonni a földhitelintézeten keresztül vagy az ő garanciájával az agrárszektor. Másrészt pedig arra, hogy pótolni lehessen legalább egy szegmensében a magyar mezőgazdaságnak a hiányzó mezőgazdasági fejlesztő hitelezési rendszert, bankrendszert. Nagyon tudnunk kell, hogy a velünk konkuráló országokban, a Közös Piac fejlettebb országaiban és az angolszász világban is a bankrend szer tartja kézben a mezőgazdasági fejlesztéseket. Ezzel tudják biztosítani azt a nemzeti összehangoltságot, ami kell ahhoz, hogy valóban a világpiacon jól fel tudjanak lépni, és a belső verseny pozitív kiválasztódással menjen végbe. Ezek a bankrendszerek természetesen különböző természetűek a különböző égtájakon, de közös természetük az, hogy egy szilárd partnerkapcsolat, fejlesztési partnerkapcsolat alakul ki a komolyabb gazdák és a bankok között. Ezért ezek automatikusan tudják az egész üzemfejlesztést s zem előtt tartani és hitelezni. A jelzálogintézet szervezői két dolgot szeretnének, ha megtehetnék ők is vagy az ő ügynöki hálózatuk - tehát azok a bankok, amelyek velük valamilyen ügynöki szerződést kötöttek , egyrészt kiszélesíteni azt a jogot, hogy ne csak ingatlanjelzálogot adhassanak ki, hanem a polgári törvénykönyvben megadott jelzáloglehetőségek közül mindazokkal kapcsolatban, amelyek lajstromos tárgyak - tehát gépek, berendezések zálogba vételével történhetnek , forrást tudjanak szerezni erre is kötvények kibocsátásával, tehát nem a kiemelt biztonságú jelzálogjeggyel, de egy szintén elég biztonságosnak ítélt kötvénykibocsátással. Másrészt pedig azt szeretnék, hogy az üzleti felhatalmazásuk kicsit szélesebb legyen, mint ami jelenleg van, éppen azér t, hogy a többféle csatornán mind a tőkepiacon, mind a hitelezésben tudjanak mozogni. (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
