Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
784 Teljesen világos, hogy ez a szélesebb jogosítvány, amit ők kérnek maguknak, egy nagyon ortodox , nagyon beszűkített, mondjuk így: régebbi amerikai jogintézményhez képest több. De az is világos, hogy ha nem tud egy intézet elég lendülettel elindulni és nem tud tőkét mozgatni elég gyorsan, akkor a tőle várt pozitív hatások is csak nagyon lassan tudnak megjelenni az országban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szájer József képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva a törvény javaslattal kapcsolatos eddigi vitát, az a vélemény alakult ki bennem, hogy nagyjából egyetértés van a parlamentben eddig hozzászólók között a tekintetben, hogy egy fontos törvény tárgyalását kezdte meg az Országgyűlés, egy olyan törvényét, amely tulajdonk éppen már sok tekintetben elkésett és már korábban el kellett volna fogadni. Ugyanakkor az a realisztikus szemlélet is kicsendült az eddigi hozzászólásokból, hogy igazából nem elég bizonyos törvényeket megalkotni anélkül, hogy annak a környezete rendben le gyen, mert ellenkező hatásokhoz vezethet. Lehet egy törvény a legteljesebb mértékig eurokonform, vagyis az európai uniós jogszabályoknak megfelelő, ha ez egy olyan környezetbe illeszkedik be, az illeszkedési pontok megfelelő kialakítása nélkül, amely nem m egfelelő, nem biztosítja ezt az illeszkedést, az problémákhoz vezethet. A Fidesz számára a most tárgyalt törvényjavaslat a polgárosodás ügyével kapcsolódik össze. Tulajdonképpen a reformkor nagy gondolata volt a hitel biztosításán keresztül a polgárosodás elősegítése. Bizonyos értelemben bennünket, mai törvényhozókat is kell hogy fűtsön az a hangulat és az a szellem, hogy a világot valamilyen módon meg lehet változtatni bizonyos akadályok elhárításával, és egy ilyen törvény valóban jelentős lépéseket tehet annak érdekében, hogy a gazdaságban jelentkező problémákat megfelelő intézményi keretekbe, csatornákba terelje. E tekintetben azt hiszem, hogy amikor ilyen törvényeket tárgyal a parlament és ezek valóban hasznosulhatnak és beilleszkedhetnek, akkor valódi t ermelőmunkát végzünk. Ez az a pillanat, amiről olyan sokat szoktak beszélni egyébként különböző szónokok, hogy ne különböző aprócseprő ügyekkel foglalkozzon a parlament, hanem a gazdaság nagy jelentőségű ügyeinek tárgyalásával. Ezzel kapcsolatban tehát ez ek az elvek kísértetiesen emlékeztetnek a reformkor gondolkodásához, és a FideszMagyar Polgári Párt azért is ért egyet e törvényjavaslat tárgyalásával és majdani módosításokkal történő elfogadásával, mert a magyar polgárosodás olyan hőn áhított eszméje eg yik megvalósulásának útját látjuk benne. A másik nagyon fontos, időszerű probléma a gazdaság és a mezőgazdasági viszonyok stabilizálásának kérdése. (10.40) Ismét az európai uniós csatlakozást szeretném idehozni; abban az esetben, ha Magyarország teljes jog ú tagjává válik az Európai Uniónak, akkor - feltehetően nem rögtön a tagság kezdetekor, de valamilyen belátható időn belül - a földtulajdonviszonyok tekintetében meg kell hogy nyissa a piacát. Természetesen a magyar gazdák és a magyar gazdaság érdekei jele nleg azt diktálják, hogy ez minél később következzen be. Addig azonban a törvényhozóknak és a kormányzatnak az a kötelezettsége, hogy minél szélesebb és minél biztosabb feltételeket biztosítson a mezőgazdaság megerősödése számára, vagyis annak érdekében, h ogy a földtulajdonviszonyok területén is a magyar polgárok - immár polgárosult gazdák - versenyképesek legyenek az Európai Unióval és egyébként más befektetőkkel is. És akkor már nincs is szükség olyan típusú korlátokra, amelyeket ez a törvény is megpróbál beépíteni. Természetesen más helyzetben vagyunk ma: átmeneti helyzetben. Annak idején a történelemben az első földhitelintézet is egy nagyon tudatos állami beavatkozás részeként jött létre; annak idején
