Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ):
782 Van, mert ahogy kiderült Bánk Attila előadásából, feltétlenül szembekerül két elv az intézet kapcsán. Az az elv, hogy nagyon biztonságossá akarjuke tenni a tőkegyűjtést és az értékpapír gyűjtését, és az az elv, hogy le hetőleg a mezőgazdaságban más ne játsszon, csak mezőgazdasági gazdálkodó. Ha biztonságossá akarjuk tenni, akkor kell hagyni játszani, ha nem akarjuk biztonságossá tenni, tehát ha nem akarjuk, hogy tőkét tudjon gyűjteni a mezőgazdaságnak, akkor persze kizár hatjuk a mezőgazdaságból. A harmadik gondcsoport világosan kiderült Ivanics Istvánnak, a Kereszténydemokrata Néppárt előadójának az előadásából, ami abból fakad, hogy iszonyúan felhalmozódott a mezőgazdaság tőkeszükséglete abból következően, hogy a termelé s és a tulajdon ilyen mértékig elválasztott még soha nem volt, mint most. És hogy ezt a bizonytalan, így kialakuló termelési szerkezetet stabilizálni lehessen, hogy a gazdálkodó tulajdonossá tudjon válni, ehhez egyszerűen tőkére van szükség, és annak egy n agyon jó beforgatási eszköze a földhitelintézet. Kicsit lépjünk vissza! Nyilvánvalóan én is az agrárpolitikai következményét akarom nézni ennek a kettős intézménynek, tehát a földjelzálogjegynek vagy ingatlanjelzálogjegynek és a jelzálogintézetnek, de elő tte meg kell néznünk, hogy mire szolgál maga a jegy és maga az intézet. Volt erről szó, de nagyon elvontan. Azt kell megértenünk, hogy természetesen jelzáloghitelt bárki bármikor adhat. Azonban az leköti az ő forrásait, ha azonban jelzálogjegyként forgalma zható a hitelkövetelés, akkor lehet friss pénzt bevonni, pénzügyi befektetőket bevonni a szektorba, a bank saját forrásai felszabadulnak, és újabb hitelt tud adni. A különböző fajta megtakarítások arrafelé terelhetők, amilyen üzletkörben a mezőgazdaságnak hitelt nyújtó intézetek működnek, és ezért tud nagy forrásbővülést adni egy ilyen intézet akár a mezőgazdasági, akár a lakáshitelezésnek. Ennek azonban feltétele, hogy olyan standardizált hiteltípusok működjenek a mezőgazdaságban - és természetesen a lakás fronton is , amelyek könnyen áttekinthetők, amelyeknek a kockázatossága könnyen megítélhető; másrészt az a feltétele, hogy maga a jelzálogjegy, amit forgalmaznak, az biztonságos követelés legyen, ne legyen kiszolgáltatva konjunktúrának és hasonlónak. (Bor os László helyét a jegyzői székben Szili Sándor foglalja el.) A magyar törvényhozás '91 óta, abbeli igyekezetében, hogy az agrárviszonyokat önállóan, a nemzetgazdaságtól és a tőkepiactól elszakítva szabályozza mintegy a saját vélt logiká ja szerint, rengeteg butaságot csinált. Ezt be kell látnunk. A tulajdonosztás vagy reprivatizálás mindkét technikája, az is, amelyik a kárpótláshoz kapcsolódott, és az is, amelyik a szövetkezeti közös tulajdonban lévő földek újraosztásához kapcsolódott, se mmiféle agronómiai szempontot nem vett figyelembe. Sem technikaiakat - táblásításokat és együttműködési lehetőségeket , sem pedig politikaiakat, tehát mondjuk, a falusiak előnyét vagy a művelők előnyét a városiakkal szemben. Így minden jó szándéka ellenér e faluellenesre sikerülhet mind a két törvény, és mezőgazdaságot nehezítővé vált mind a két törvény. (10.30) Ezért is fokozta olyan iszonyúan a két törvény a tőkeszükségletet, hogy ebből ki lehessen jutni. Ugyanakkor maga a két törvény teremtette helyzet, megfejelve a földtörvénnyel - ami az előző ciklus utolsó nagy alkotása volt , egy olyan parancsot tartalmazott magában, hogy nehogy valaki tőkét merjen vinni a mezőgazdaságba. Ez olyan helyzetet alakított ki, hogy nemcsak a bankok menekültek a mezőgazdasá gi hitelezéstől, hanem a testvérek attól, hogy ha olyan hülyeséget kívánsz tőlem, hogy a te agrárvállalkozásodba adjak hitelt, hát akkor azt nem... Tehát kifejezetten tőketaszítóvá alakította ez a jogrend a mezőgazdasági tevékenységet. Pontosan értenünk ke ll, hogy a földtörvény miért. Azért - és gyakorlatilag betetézte ez a földtörvény, mondjuk úgy, hogy a szűklátókörűségét a korábbi ciklus törvényhozásának , mert ahelyett, hogy pozitív célra figyelt volna, tehát hogy mit kell szolgálnia a földtulajdonlást és földhasználást szabályozó törvénynek - ha már egyszer csinálunk ilyet; persze nem biztos, hogy kell
