Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ):
781 A törvénytervezet nem tesz utalást arra, hogy a vázolt ellentmondást miképpen lehet csökkenteni vagy feloldani. A probléma valódi feloldását abban látnám, ha a kiegészítő jog szabályok elősegítenék a családi gazdaságok földvásárlását, ehhez azonban jelenleg hiányzik a politikai akarat. A második vizsgálati ponthoz, hogy mi lehet a hitelezés alapja és mekkora összegű lehet a hitel, ahhoz röviden a következőket tudnám elmondani. A jelzálog alapú hitel mértékét elvben a termőföld máig kialakult forgalmi értéke és jövőbeni értékváltozása határozza meg. A gyakorlat ettől szükségszerűen eltér majd, mert az értékelés jelentős mértékben szubjektív, jóllehet maga az érték objektív; de to vábbá a jelzáloghitelintézeten múlik, hogy a törvénytervezetben szabályozott 70 százalék felső határon belül a tényleges hitelfedezeti értéket miként állapítja meg. Az értékelés szubjektivitása abból fakad, hogy a termőföld értékét tudományosan megalapozo tt, egzakt módszerrel megállapítani nem lehet, ilyen módszer ugyanis nem létezik. Nincs és nem is lehet tudományos igényű magyarázatot adni arra, hogy hasonló termékenységű, azonos kultúrákkal hasznosított termőföldek esetében miért alakulnak ki az adásvét elek során több százszoros különbségek attól függően, hogy a szóban forgó földbirtok Budapest határában vagy valamely vidéki kistelepülés közelében helyezkedik el. Mindez pedig úgy jelentkezik, hogy a haszonbérleti díjakban legfeljebb néhányszoros a különb ség. A termőföldet azonban többékevésbé megalapozott módszerrel mégis értékelni kell. Ettől még azokban az országokban sem tekintenek el, ahol régóta kialakult tényleges földpiac működik és rendelkezésre állnak az értékesítési árak. Az értékelésre több kü lföldi és néhány hazai ajánlás ismert. Mindegyiknek megvan az erénye és ugyanúgy a hibája is. Nyilvánvaló, ezeknek az ismertetésére nem kívánok kitérni, inkább a jelenlegi gyakorlatot vázolnám fel néhány mondatban, amely utalni fog a fennálló problémákra i s. A termőföld becslése szempontjából az aranykoronánkénti búzaérték azért elfogadható kiindulási alap, mert a föld értékét jelentős mértékben mégiscsak meghatározó jövedelemtermelő képesség és aranykoronaérték besorolás között igen erős, 0,6et meghaladó korrelációs kapcsolat igazolható. Ez csaknem függvényszerű kapcsolat - kapcsolatot leíró függvény pedig megközelítően lineáris természetű. Tehát ez alapján a jelenlegi földértékelés is eligazítást ad az országban a föld termőképessége szempontjából. Ebben megállapíthatjuk, hogy általában 100 ezer forintot ér egy átlagos aranykoronájú egy hektár föld. Ha ebből indulunk ki, akkor levezethetjük ebből eredően, hogy a jelzáloghitelezés kapcsán milyen eredményre tud jutni egy tíz- vagy akár egy százhektáros bir tokkal rendelkező gazda. Ebből eredően vannak fenntartásaim a jelzáloghitelezés kibontakozására vonatkozóan a termőföld területén. Természetesen maga a jelzáloghitelintézmény bevezetése is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a reális földértékek megközelítsék az európai szintet. Összességében megállapítanám, hogy a benyújtott törvényjavaslat a jelzáloghitelintézetről és jelzáloglevélről megítélésem szerint alapvetően alkalmas a törvény céljában megfogalmazott hatások elérésére mind a hitelintézet, mind a jelzá loglevél tekintetében. De az elmondottakat és a még felmerülő gondokat - amelyeket, remélem, képviselőtársaim is részletesen kifejtenek - mindenképpen figyelembe kell venni, és a várakozásainkat is ekképpen kell igazítani a törvény elfogadásához. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Juhász Pár úr, Szabad Demokraták Szövetsége; szólásra készül Szájer József úr, Fidesz. Megadom a szót Juhász Pál úrnak. JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Kedves Képviselőtársaim! Gombos András előadásából - az SZDSZtől - kiderült, hogy van egy dilemma a törvénytervezet mögött, miszerint akarjuke, hogy a mögötte megszerveződő termőföldjelzáloghitelintézet egyúttal mezőgazdasági pénzintézet is legyen.
