Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HOFFMANN ATTILA (MSZP):
79 gazdasági érdekekkel szemben sokkal nagyobb súllyal mérlegelendő. Az Alkotmá nybíróság döntése szerint a bányatörvényben a környezethez való jog védelmének nincsenek meg a garanciái. Jelen módosító javaslat, ahelyett, hogy pótolta volna az Alkotmánybíróság által feltárt hiányosságokat, még fokozza a környezethez való jogot érintő, az 1993. évi bányatörvény aránytalan súlyos korlátozásait. (21.20) Szemben az Alkotmánybíróság döntésével és indoklásával, ahelyett, hogy a természeti értékek védelmét a gazdasági érdekekkel szemben nagyobb hangsúllyal mérlegelné, a módosítási javaslat már a jelenleg is igen korlátozott lehetőségek körét csökkenti, és ezzel a környezethez való jog védelmének garanciáit teljes mértékben kiiktatja. Környezetvédelmi, vízgazdálkodási szempontból többek között különösen elfogadhatatlan a törvényjavaslat azon tör ekvése, hogy a geotermikus energia kérdéskörére felfűzve a bányatörvény terjedjen ki a felszín alatti vizekre is. Alkotmányossági szempontokból aggályos és szakmailag helytelen. A vizek, és ezen belül a kizárólagos állami tulajdonban álló és így forgalomké ptelen felszín alatti vizek igénybevétele vízjogi engedély alapján történik. Vízjogi engedély alapján de jure nem ásványianyagkitermelést, hanem vízi munkát végeznek, amely nem tartozik a bányatörvény hatálya alá. A kizárólagos állami tulajdonban álló fel szín alatti vízkitermeléssel, kiemeléssel nem megy át a felhasználó tulajdonába, így koncesszióba sem adható. Erről egyébként Balsay képviselőtársam is említést tett. Ezt a kérdéskört érinti a T/3110. számú képviselői módosító javaslat 1., 3., 7., 12., 21 . és 25. §a, anélkül, hogy megnyitná a bányatörvény azon pontjait - a 49. § (11) és (12) pont , amelyek kiegészítő módosításával a geotermikus energiahasznosítás környezetvédelmi, vízgazdálkodási szempontból is megnyugtathatóan rendeződne. A geotermikus energia igénybevételére vonatkozó szabályozási résznek, amennyiben nem kerül rögzítésre, hogy az csak a felszín alatti víztermeléshez nem kapcsolódó geotermikus energiára vonatkozik, hazánk természeti, hidrogeológiai viszonyai között igen nagy a jelentőség e. Magyarország medence jellegéből adódóan a felszín alatti vizek egységes hidraulikai rendszert alkotnak. A felszín alatti vizek, melyeknek szerves részét alkotják a 30 Celsius foknál melegebb hévizek is, stratégiai jelentősége és így védelme az utóbbi év ekben szerte a világban és Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A korlátozott utánpótlódású felszín alatti vizek mind ivóvízellátásunk, mind ökológiai érdekeink hosszú távú biztonsága miatt kiemelt védelmet élveznek. Ezt is az indokolja, hogy az elmúlt évtizedekben folytatott felszín alatti vízelvételek - beleértve a hatvanas évek óta jelentkező energetikai célú hévíztermeléseket is - hatására olyan regionális víznyomásszintcsökkenések alakultak ki, melyek mértéke az ország egyes területein, például a DunaTiszaközi homokhátságon már a talajvízszintek tekintetében is komoly aggodalomra ad okot. A hévízadó összletekben a regionális vízszintsüllyedések - 0,5 és 1 méter/év - az ország egész területén kimutathatók. Tárgy i törvénymódosítás egyértelmű szűkítő értelmezések hiányában történő elfogadása, továbbá a jelenleg még meg sem nyitott bányatörvény 49. § (11) és (12) bekezdése hatálya esetén számolni kell az ország több területrészén stratégiai jelentőségű felszín alatt i vizeink visszafordíthatatlan károsodásával. Ennek következménye az ország ivóvízellátására, mezőgazdaságára, ökológiai értékeire részletesebb indoklásra nem szorul. Ezért a törvény 1., 3., 7., 12., 21. és 25. § elfogadása semmiképpen sem támogatható. Kül ön figyelmet érdemel a törvényjavaslat azon része, a 11. § (10) bekezdés, amely a bányajáradék elmaradt, át nem hárítható tájrendezési feladataival foglalkozik. A törvényjavaslat szerinti konstrukciót aggályosnak tartom. Nem értek egyet azzal az elképzelés sel, hogy a tájrendezési célokra fordítható összegek csökkenjenek és teljesen szabadon felhasználhatóvá váljanak. Ez a koncepció ellentétes a környezet
