Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HOFFMANN ATTILA (MSZP):
78 indított eljárás ideje alatt feltárás, kitermelés csak akkor végezhető, ha a bányavállalkozó e tevékenységre kö rnyezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Ráadásul e változtatás indoklása egész másról szól, az Alkotmánybíróság azon határozatáról, ami a bányatelek utólagos védetté nyilvánításával foglalkozik. Emiatt a beterjesztő szándéka teljesen homályban marad. A mód osítással kapcsolatos főbb aggályok a következők. Lehetővé tenné, hogy már a bányatelek fektetése előtt végezhessenek feltárást és kitermelést. Ez - függetlenül attól, hogy adhatóe rá környezetvédelmi engedély vagy nem - nem fogadható el, mert indokolatla n kivétel lenne az alól, hogy csak a bányatelek jogosultja kaphat feltárásra és kitermelésre engedélyt. E kivételezés ráadásul ellentmond a beterjesztő saját korábbi, a 13. §ban megfogalmazott módosító javaslata szándékának, ahol éppen a bányatelek fektet ése után kellene csak környezetvédelmi engedélyt megszerezni. Rendkívül zavaró lenne ez a rendelkezés a környezeti hatásvizsgálat jogi szabályozása átláthatóságának, egyértelműségének szempontjából is. Ugyanis a környezetvédelmi törvény mondja meg, illetve ad felhatalmazást annak meghatározására, hogy melyek a környezeti hatásvizsgálatköteles és így környezetvédelmi engedélyezés alá eső tevékenységek. Ezt mindenütt a világon és nálunk is egyetlen jogszabály tartalmazza. Az ágazati szabályozások ezért maguk nem állapíthatnak meg környezetvédelmi engedélyezési kötelezettségeket, hanem hivatkozniuk kell az azt rendező jogszabályra. Összegezve: a módosító javaslatot az indokolatlan, kivételes, ellentmondásos és környezetvédelmi törvényen való túlterjeszkedése m iatt megfontolásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szalay Gábor képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra, de szeretném a képviselő úr figyelmét felhívni, hogy nem zárom le ma az általános vitát, és ezen kívü l is van még képviselőtársunk, aki hozzászólásra jelentkezett. Talán esetleg célszerű lenne megvárni az ő véleményét is, és utána, ha úgy gondolja, hogy előterjesztőként most kell reagálnia - célszerűbbnek látszik, nem? (Szalay Gábor bólint.) Akkor megadom a szót Hoffmann Attila képviselő úrnak, MSZP. DR. HOFFMANN ATTILA (MSZP) : Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Még ezen a késői órán is örömmel tölt el, hogy napjainkban egy gazdasági célokat szolgáló törvényterveze t, nevezetesen a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény vitáján, illetve a T/3110. számú képviselői önálló indítványként benyújtott módosító javaslat indoklási részében milyen hangsúlyt kap a környezetvédelmi szempontok fontossága. Vizsgáljuk meg azo nban tüzetesebben a napirenden lévő törvénymódosítást, és rögtön kitűnik, hogy az bár indoklásában több ízben is pozitívan hangsúlyozza a környezet- és természetvédelem fontosságát, valójában még az 1993. év óta hatályos törvény hiányosnak mondható környez etvédelmi szabályozási rendszerét is csorbítja. A módosítási törvényjavaslat nem veszi figyelembe a Bt. hatályba lépése óta elfogadott törvényeket, így különösen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt, a vízgazdálkodás ról szóló 1995. LIV. törvényt, illetve a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit. Ilyen rendelkezés többek között a módosítási törvényjavaslat 1., 3., 7., 8., 11., 12., 13., 16., 18., 21., illetve 25. §a. A törvényjavaslat azért is kifogásolható, mert nem pótolja - bár erre többször utal - a 29/1995. (V.25.) alkotmánybírósági határozatban kifogásolt Bt.rendelkezéseket, sőt egyes módosítási szakaszaiban - a 8., 13., 16., illetve 27. § - a korábbi környezetvédelmi előírások rendelk ezéseinek tartalmától is visszalép, csorbítja azokat, ezért a 28/1994. (V.20.) alkotmánybírósági határozatban foglalt elvekkel sem egyeztethető össze. Teszi ezt akkor, amikor az Alkotmánybíróság a Bt. csupán egy szakaszának, nevezetesen az 1993. évi bányás ztörvény 26. §a vizsgálata során is arra a megállapításra jutott, hogy a bányásztörvény alkotmányellenesen preferálja a gazdasági érdeket, miközben a természeti érdekek védelme a
