Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitája - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
770 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vi tájának megkezdése . Az előterjesztést T/3652. számon, a bizottságok ajánlásait T/3652/13. számon kapták kézhez. Elsőként megadom a szót Akar László államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés a közelmúltban fogadta el a pénz- és tőkepiac alapvető intézményeit szabályozó törvényeket. A jelenlegi törvénytervezet a még hiányzó intézmények közül az egyik leginkább hagyományos bank típust, a jelzáloghitelintézetet kívánja újra meghonosítani. Javaslata kialakulásakor a kormány nemcsak a második világháború előtti hagyományokat, hanem a világgazdaságban azóta bekövetkezett változásokat is igyekezett számba venni. A tervezet megfelel a z európai normáknak. A jelzáloghitelintézet működtetésének alapvető célja a hosszú távú finanszírozás megerősítése, egyidejűleg pedig a jó minőségű fedezetek létrehozása. Hosszú távú pénzforrásokra ma a gazdaság szinte minden részében szükség van; különös en igaz ez az agrárszférára és a lakásgazdaságra. A kormány tudatában van annak, hogy a jelzáloghitelezés optimális működtetésének több feltétele még hiányzik, vagy csak részben van jelen. Éppen ezért arra számít, hogy a létrejövő jelzá loghitelintézetek az infláció fokozatos csökkenésével, az ingatlannyilvántartás normalizálódásával, s a végrehajtási szabályok európai szintű szabályozásával együtt fokozatosan, néhány év alatt betölthetik a szerepüket. A jelzáloghitelezés célja olyan g azdálkodó egységek és vállalkozók hosszú távú hitellel való ellátása, akik versenyképes tevékenységet folytatnak. A jelzáloghitelezésnek tehát elsődleges célja a gazdaság fejlődőképes részei kitörésének támogatása, és másodsorban az ehhez szolgáló fedezet ek biztonságának megteremtése. Hangsúlyozom tehát, hogy a törvény nem a jelzálogfedezetekről, hanem a hosszú távú hitelezés hatékonyságáról szól. A törvénytervezet jelentős előrelépést irányoz elő a hazai tőkepiac életében is. A jelzáloglevél jogi keretein ek megteremtése minden bizonnyal ösztönzően fog hatni a jelzáloglevél széles körű alkalmazására. A világgazdaságban ugyanis tapasztalható, hogy a kötvény jellegű értékpapírokat forgalmazó piacon az állampapírok mellett az egyik legbiztonságosabbnak tartott - s emiatt az egyik leginkább keresett - értékpapírfajta a jelzáloglevél. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a jelzáloglevéllel kapcsolatban felhívjam figyelmüket a kormány törekvésére. A jelzáloglevél akkor tud gyökeret verni a magyar gazdaságban, akkor vá lik vonzó befektetéssé, ha hozama megfelel az üzleti várakozásoknak. A jelzáloghitelintézeteknek tehát törekedniük kell vonzó hozamok biztosítására, természetesen bekalkulálva az infláció fokozatos mérséklődését is. (9.30) A kormány azzal is támogatja a j elzáloglevelek elterjedését, hogy meghatározott körben adókedvezményt biztosít, illetve a befektetési alapok számára lehetővé teszi az átlagosnál nagyobb arányú vásárlást. A törvénytervezet a magyar bankélet újabb szakosított intézetét fogalmazza meg. A sz akosított jelleg egyfelől azt jelenti, hogy a hitelintézet tevékenysége célirányos, és e cél érdekében egyidejűleg korlátozott. Másfelől pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi kereskedelmi banki érdekcsoportokat e szakosított pénzintézet tevékenysége nem dupl ázza meg, hanem kiegészíti. A szakosított pénzintézeti jelleg kidomborodik abban, hogy az intézet alapvetően - de nem kizárólagosan - jelzáloglevelek kibocsátásával finanszírozza saját magát. A jelzáloglevelek biztonságát többféle szabály garantálja a terv ezetben. A hitelezési oldalon a specializált pénzintézet elsősorban hosszú távú tevékenységre szakosodik. Mind a hitelezésre, mind pedig a refinanszírozásra vonatkozó szabályok egy biztonságos pénzintézetet jelentenek. A biztonság azonban - és engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy ismétlésekbe bocsátkozzam - mindenekelőtt
