Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
757 (8.29 óra - Elnö k: G. Nagyné dr. Maczó Ágnes Jegyzők: Boros László és dr. Trombitás Zoltán) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm önöket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat a rádión, televízión keresztül. Az Országgyűlé s tavaszi ülésszakának 8. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és dr. Trombitás Zoltán jegyző urak lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : A mai napon - szokásunknak megfelelően - napirend előtti felszólalásokkal kezdjük munkánkat. Elsőként dr. Kelemen András frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről, "Miért sújtja a társadalombiztosítás ügyvitele a vállalkozókat?" címmel kért szót. Megadom a szót dr. Kelemen András úrnak. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm. Tisztelt Ház! Most, amikor az MDF elismeréssel követi a magyar mezőgazdaságot vállukon hordó gazdák tüntetését, mely a tbterhek megnövekedése ellen is szól, érdemes me gnéznünk a tb szolgáltatásait is. 1997. január 20án történt, hogy M. György százhalombattai lakos fizetési meghagyást kapott a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól, ebben húszezer forint mulasztási bírság fizetésére kötelezik a címzettet , mivel - ahogy az indoklásban kifejtik : "... az 1995. évi vállalkozásból származó jövedelmét az előírt határidőig nem jelentette be. A döntés ellen keresettel lehet élni a Buda Környéki Bíróságnál." Kérem, 1995. évi vállalkozásból származó jövedelemről van szó. Nevezett vállalkozói tevékenységét 1992ben megszüntette, s ezt a polgármesteri hivatal igazolta. Megéri ezért az Egészségbiztosítási Pénztárnak pereskedni? Márpedig az ügy egyik furcsasága éppen ez: a jogorvoslási lehetőség megjelölése, mely a Pé nztár - nagybetűvel mondom - tévedhetetlenségét tükrözi. Nem jegyzőkönyvezéssel indítják az ügyet, amire esetleg észrevételt lehetne tenni, és levélben azonnal tisztázni lehetne a félreértést, hanem mindjárt határozattal. A kiadott határozat csak bíróság e lőtt támadható meg, ez persze utánjárást, kiadásokat jelent, és a végén a tb fizet, közvetve persze a mi pénzünkből. Persze lehet, hogy az alattvalói reflexre épít a magát hivatalnak érző pénztár, az alattvaló ugyanis megijed és fizet. S itt következik az eset másik tanulsága. A tb a vállalkozók részére - szemben az APEHhel - nem küld folyószámlakivonatot a befizetett járulékokról vagy tartozásokról, ezzel megsérti a Ptk.t és az államigazgatási törvényt. Ehelyett az esetleges tartozásról egyösszegű és sa jnos gyakran valótlan közlést ad, a vállalkozó pedig idejét és erejét vesztegeti fölösleges bizonyítási eljárásokra. De ennél súlyosabb is lehet az ilyen eljárás következménye. Ha egy hitelfelvételhez vagy komolyabb cégeknél történő munkavállalás esetén ké rik a köztartozások nemleges igazolását, az ilyen hibás adatközlés hitelrontó lehet, és súlyos anyagi vagy éppen egzisztenciális veszteséggel járhat. Mi lesz, ha ezért perlik be az Egészségbiztosítási Pénztárat? Képviselőtársaim! Aki már barangolt a tbügy iratkezelés útvesztőjében, az tapasztalhatta, hogy a hivatalnokok részéről nemritkán tapasztalt tisztességes hangnem ellenére a túlburjánzott ügyvitel milyen korszerűtlen: hogyha az alkalmazott hibát vét, ismét az ügyfélen a sor, a sorállás sora; hogy a ny omtatványrendszer 1960as fogalmakkal igyekszik leírni a mai helyzetet; hogy a hatszázmillió forintos PHAREpénzfelhasználás ellenére - de ez nem az egész ráfordított összeg - nem működik a
