Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
737 Nagyon fontos, hogy olyan szabályozás szülessen, amely egyrészt garantálja a szakszerűséget és a törvényességet, ugyanakkor nem szab gátat annak, hogy az állami feladatot átvállaló civil szervezetek is h atékonyan bekapcsolódhassanak e munkába. A civil szervezeteknek komoly feladatuk lehet a közvélemény alakításában, az előítéletesség csökkentésében is. Működésükkel a kapocs szerepét tölthetik be az intézményrendszer és a társadalom között. Kihasználva a n yilvánosság erejét, a gyermekvédelmi rendszer átláthatóságát, kontrollját segíthetik. Sajnos ma még szükség van a szemléletformálásra, s ebben a tömegkommunikáció tehet a legtöbbet. Valamennyien tapasztaljuk, hogy a nevelőotthonokban nevelkedett gyermekeke t idegenkedve fogadja a társadalom. Szomorú példa előttem, amikor saját választókörzetemben két évvel ezelőtt részt vettem egy olyan ünnepen, ahol tíz ifjú pár - közülük jó néhányan állami gondozásból kikerültek - birtokba vehette azt a földterületet, amel yet az önkormányzat ingyen adott nekik, és ott sorházat szerettek volna építeni. Sajnos, a törvény erejével élve a közvetlen szomszédok megakadályozták - a mai napig - ezt az építkezést, tehát nem tudták elkezdeni, és azóta is üresen áll a telek. Figyeltem , hogy mindent megkíséreltek annak érdekében, hogy a szomszédok előítéletét feloldják, meghívták őket szalonnasütésre, beszélgetésre; ettől függetlenül nem segített ez a közeledés, és gyakorlatilag máig nem tudják megépíteni a házukat, bíróságra járnak. Hi szem, hogy a törvényjavaslatban előtérbe helyezett prevenció, az intézeti elhelyezés új családiházas formái nem jelentenek már a gyermekek számára megbélyegzést, mint ahogyan azt ma sokan a társadalmi előítélet miatt megélik a nevelőotthoni létben. Röviden szeretnék szólni a szakemberellátottságról, annak elégtelenségéről. Ha valahol, akkor ezen a területen csak speciális szakképesítéssel rendelkezők dolgozhatnának. Miért mondom ezt? Jól tudjuk, hogy az oktatási törvény ma már órakedvezményt biztosít a gye rmek- és ifjúságvédelmi feladatot végzőknek. Azt is tapasztaljuk, hogy többségük nem elhivatottságból, szakmai hozzáértésből teszi a dolgát, hanem a munkanélküliségtől fenyegetve. Speciális képzésükre, továbbképzésükre - még ha vállalnák is ezt a pedagógus ok - nem futja a szűkös iskolai költségvetésből, az önkormányzatokéból még inkább nem. A törvényeknek tehát a szakemberképzés szakmai és anyagi feltételeit is garantálni kell. S itt jutottam el a valamennyi hozzászóló által megemlített pénzügyi kondíciókho z. Ha az alapellátás rövid időn belül nem épül ki és nem fog a tervezett hatékonysággal működni, ez ellehetetleníti a szakellátást is. A törvény megvalósítása során komoly befolyással lehet a szakellátás intézményrendszerének átalakítására és létrehozására az önkormányzatok közötti érdekeltségi ellentét. Felvetődik a kérdés: a megyei önkormányzatok miért, milyen mértékben lehetnek érdekeltek abban, hogy a települési önkormányzatok igényei szerinti intézménystruktúrát létrehozzák, és miből lesznek képesek ez t finanszírozni. Ennek a kérdésnek a felvetése azért is jogos, mert a szakellátás finanszírozásával az állam oldaláról a törvényjavaslat nem ad megfelelő garanciát. Helyesen komoly erőforrásokat kell fordítani a prevencióra, de ha mégis bekerül a szakellát ásba egy gyermek, akkor ott kell a róla való gondoskodást teljes körűvé tenni s ehhez az állami kötelezettségvállalás mértékét legalább törvényi szinten százalékos arányban garantálni. Ha az állami finanszírozás mértéke az éves költségvetési törvénytől füg g, ez a feladatellátás hátrányát jelentheti, s a tervezett fejlesztést, struktúraváltást elodázza. A hozzászólásom elején már bemutattam megyém helyzetét, ezzel összefüggésben indokoltnak tartom és javaslom a hátrányos helyzetű megyék és települések esélye gyenlőségét növelni azzal, hogy a finanszírozás mértéke hozzájáruljon a felzárkóztatáshoz, a céltámogatásoknál pedig prioritást élvezzenek ezek a megyék. Feladatfinanszírozást javaslok, melyen azt értem, hogy a szakellátásban az egységes intézményi normatí va helyett differenciáltan, a speciális ellátási formáknak megfelelően történjen a normatívák megállapítása. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) :
